NAGYLÁTÓSZÖG - 120 éves a magyar mozi

Az évforduló alkalmából rendezett kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon a hazai filmművészet és filmipar múltjáról és jelenéről, amely első pillanatától kultúránk fontos területe. Különleges utazásra invitálja a látogatót, mely a film megszületésétől, a némafilmkorszakon és a hangosfilm feltalálásán át napjainkig vezet. Megjelennek itt a különböző időszakok mesterei és a nagy klasszikusok, de mellettük felbukkannak mára már elfeledett, filmtörténeti szempontból mégis meghatározó művek is. Az alkotási folyamat, a gyártás technológiája és a filmnézés élménye egyformán fontos része ennek a világnak, ezért a kiállítás ezeknek a témáknak is teret nyit. Kitekintést ad továbbá azoknak a nemzetközi karriert befutó, magyar származású alkotóknak az életére, akik a világ filmművészetében is letették a névjegyüket.

Az első megrendezett jeleneteket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot 1901. április 30-án mutatták be a budapesti Uránia Tudományos Színházban. Ezt az időpontot tekintjük a magyar film születésnapjának. Az évforduló alkalmából, a Nemzeti Filmintézet által meghirdetett jubileumi emlékév keretében olyan válogatást láthatnak a nézők, amely a magyar film első 120 évének igazi klasszikusait vonultatja fel. A 11 film különböző alkotóktól, a magyar filmtörténet eltérő korszakaiban született, de mindegyik mérföldkőnek számít valamilyen szempontból. A filmek teljeskörű restaurálása a Nemzeti Filmintézet 2017-ben indult hosszútávú filmfelújítási programja keretében készült el.

A némafilm időszakából sajnos csak kevés film maradt meg az utókornak, de ezúttal két különleges alkotás, A tolonc és Az aranyember is vetítésre kerül. Közös bennük, hogy mindkét mű rendezője elhagyta szülőföldjét és külföldön épített ragyogó karriert. Míg az előbbi rendezője Kertész Mihály, a Casablancával lett világhírű, Az aranyember Korda Sándor, a fiatal Sir Alexander Korda kalandos világába nyújt bepillantást. A magyar és magyar vonatkozású külföldi filmtörténeti örökség felkutatására és megőrzésére a Nemzeti Filmintézet elindította a Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Programot.

Már a hangosfilm időszakában készült az Emberek a havason, amely nemzetközi viszonylatban is úttörőnek számít. Az erdélyi havasok között játszódó ballada az 1942-es Velencei Filmfesztiválon elnyerte a „legművészibb filmnek” járó díjat és az olasz neorealizmus előfutáraként ünnepelték. A program egyik csúcspontja kétségtelenül Fábri Zoltán mesterműve, a Körhinta, amely már a Sztálin halálát követő olvadás időszakában készült és drámai erejével, vizualitásával emelkedik ki. A magával ragadó falusi Rómeó és Júlia történet ma is fontos hivatkozási pont a magyar kultúrában, sokszor utalnak rá és újra és újra megidézik a későbbi filmekben.

Szintén a saját útjukat kereső fiatalokról szól a magyar új hullám költői szépségű nyitófilmje, az 1963-ban készült Sodrásban. A film első generációs értelmiségiek történetén keresztül beszél a város és a vidék, hagyomány és modernitás kapcsolatáról, felnőtté válásról és felelősségről. Mészáros Mártának már életútja is sok szempontból tabudöntő. Ő volt az első női rendező, és az első magyar, aki megkapta a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét 1975-ben, 2021-ben pedig átvehette az Európai Filmakadémia életműdíját. Női sorsokat bemutató, bátor hangvételű filmjei közül most a Kilenc hónap látható.

A történelem és az egyéni sors kapcsolata visszatérő témája a magyar filmeknek, amit az egyes alkotók eltérő módon dolgoztak fel. Jancsó Miklós legendás filmje, a Szegénylegények a magyar pusztában játszódik és a zsarnokság működésének példázata. Jancsó különleges filmnyelve, a folyton mozgó kamera és a nagy terek látványa szinte hipnotizálják a nézőt. Sára Sándor Feldobott kő című filmje egy filmrendezőnek készülő fiút követ, „képekben gondolkodva”, hatalmas látványos nagytotálokba fogalmazza az 1945-1956-ig terjedő időszak krónikáját. A magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása Makk Károly Szerelem című filmje. Ebben a történetben két nő, a feleség és az édesanya várja haza a férfit, aki politikai elítéltként börtönben ül. Az emlékeik és fantáziájuk segítségével teremtett világ dacolt a kemény diktatúrával és a remény érzését őrzi. Szabó István Mephisto című alkotása, amely hatalom és művészet kapcsolatának felejthetetlen drámája, a magyar filmek közül elsőként nyerte el a legjobb külföldi filmnek járó Oscart. A Moszkva tér pedig már a kelet-európai rendszerváltás személyes története, amely a mai napig kultikus státuszban van Magyarországon.

Az ünnepi jubileum keretében vetített 11 feledhetetlen film ablakot nyit egy gazdag filmtörténetre, amely még ezeken kívül is számos felfedezni valót tartogat.