forgatókönyvíró: Nyirő József, Szőts István, operatőr: Fekete Ferenc, főszereplők: Szellay Alice, Görbe János, Ferenczi Péterke, Bihari József, Makláry János, Egyed Lenke, 103 perc, felújítás: 2K restaurált
Szőts filmje nem csak magyar viszonylatban, de a nemzetközi filmvilágban is úttörő volt, az olasz neorealizmus alkotói előfutárukként ünnepelték.
Csutak Gergő favágó (Görbe János) feleségével (Szellay Alice) és újszülött kisfiával (Ferenczi Péterke) fent él az erdélyi havasok háborítatlan világában, amikor megérkeznek a fakitermelő részvénytársaság emberei. Vezetőjük szemet vet Annára, Gergő feleségére, ezért munkát ajánl a férfinek. Egy nap, a férj távollétét kihasználva, megkörnyékezi a nőt, aki menekülés közben szakadékba zuhan, és súlyosan megsérül. Gergő mindent megtesz Anna gyógyulásáért, de a bosszúról sem mond le.
Mitől különleges?
A születését követő első pár évtizedben a magyar film többnyire szórakoztatóipari termékként vagy a politikai propaganda eszközeként működött. A hazai rendezők közül elsőként Szőts István szakított ezzel a szemlélettel, a filmre ő nem „fotografált színpadként”, hanem önálló művészeti ágként tekintett. Tudatosan és expresszíven használta a képi kifejezőeszközöket, a beállításokat, a kreatív montázsokat, a fény-árnyék játékokat, a kamerát pedig kihozta a műtermek hamis világából a „valóságba”. Sztárok helyett amatőrökkel forgatott, akik saját magukhoz hasonló egyszerű, hétköznapi embereket alakítottak. Az Emberek a havason ennek az újfajta művészi hitvallásnak a jegyében készült. Szőts eredeti helyszíneken,
Erdélyben forgatott felvételein a vadregényes táj önálló szereplővé lép elő,
totálképei a fenyvesekről vagy a ködben úszó hegygerincekről nem illusztrációként szolgálnak, hanem ember és természet kozmikus egységét fejezik ki. A kor sematikus műfaji filmjeihez képest a Nyírő József novellái által ihletett történet figyelemre méltóan összetett és rétegzett. Realista miliője és emberábrázolása ellenére nézhető melodrámaként vagy balladaként, de az alapkonfliktusban még a klasszikus western motívumai is felfedezhetők. Beskatulyázni ideológiailag sem egyszerű, nem véletlen, hogy hol „túl katolikusnak”, hol „panteisztikus újpogánynak” tartották.
