Kilenc hónap

Kilenc hónap

színes magyar játékfilm, 1976, rendező: Mészáros Márta

forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, Kóródy Ildikó, Mészáros Márta, operatőr: Kende János, vágó: Kármentő Éva, zeneszerző: Kovács György, főszereplők: Jan Nowicki, Monori Lili, Berek Kati, Djoko Rosić, Demeter Hedvig, Dudás Mária, 88 perc

Miről szól?

A levelező szakon agrármérnöknek tanuló Juli (Monori Lili) az ózdi téglagyárban kezd dolgozni betanított munkásként. Bodnár János (Jan Nowicki), a művezető azonnal szemet vet rá, már másnap házassági ajánlatot tesz neki. A nő nemet mond, de később mégis összejön a kitartóan udvarló férfivel. Nem árulja el neki, hogy házasságon kívül már született egy gyereke. Bodnár rájön az igazságra, és úgy tűnik, hajlandó a kisfiút elfogadni, a saját rokonai előtt mégis titkolja a létezését. Juli, aki ekkor már a közös gyereküket várja, a férfi tiltása ellenére elmond mindet a családnak. Bodnár ezt képtelen megbocsátani a nőnek, és szakít vele.

Mitől különleges?

Mészáros Márta volt az első női rendező, aki 1975-ben elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Az Örökbefogadást a külföldi kritika feminista filmként ünnepelte. Mészáros nem tartotta annak, ennek ellenére következő rendezésével, a Kilenc hónappal még markánsabban állt ki a női önrendelkezés szabadsága mellett. Főhőse, Juli igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnárnak, és amikor járni kezdenek, akkor sem hajlandó teljesen feladni a szabadságát. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol. A párkapcsolat álcája alatt valójában értékrendbeli különbségeken alapuló akaratérvényesítési küzdelem zajlik. János a hagyományos családmodell híveként birtokolni akarja Julit, stabilitást, állandóságot, szilárd anyagi hátteret ígér neki, amire a nőnek – már csak a fia és születendő második gyereke érdekében is – szüksége is lenne, de cserébe le kellene mondani a függetlenségéről, és arról az igényéről, hogy a férfi, akivel együtt él, ne csak szeresse, de meg is értse őt.

A Kilenc hónapban Monori Lili és Jan Nowicki mellett a harmadik főszerepet az ózdi gyárvidék játssza. Kende János felvételei szociografikus igénnyel rajzolják meg a munkásvilág szűkre szabott tereit a gyártósoroktól a szocreál hangulatú üzemi étkezdéken át a pasztellszínű panelbelsőkig. A szabadban felvett jelenetek hátterében állandóan ott füstölnek a gyárkémények, sőt Juli és János lakásainak ablakai is pont arra néznek. A férfinek nincs ellenére a látvány, saját házát is ezen a környéken kezdi felépíteni, és csak itt tudja elképzelni a közös életüket, a nő viszont legszívesebben elhagyná Ózdot az egyetemi diploma megszerzése után. Mészáros filmjében a hólepte, szürke város egyszerre realista és szimbolikus színtér, ahogy a lány szüleinek jóval barátságosabb hangulatú tanyasi háza is az.