3-8-1 Azabu Juban, Minato-ku, Tokyo
Augusztus 12-én intézetünkben kerül sor Nagy Ákos magyar zeneszerző új művének, a „Hibaku Jumoku / A túlélő fák” című darabnak ősbemutatójára. A hegedűre és zongorára írt kompozíció témája az „újjászületés, új hajtásba induló élet”, a második világháború befejezésének 80. évfordulójára emlékezve született.
A darabot előadó művészek: Nagao Haruka (hegedűművész) és Mizuno Kaisei (zongoraművész), akik jelenleg Magyarországon tevékenykednek, és nemcsak Japánban, hanem a budapesti Zeneakadémián is képezték magukat.
A híd – ez nem csupán közlekedés vagy áruszállítás eszköze.
A híd a távolságban lévő helyeket, embereket, kultúrákat köti össze – a kapcsolat szimbóluma.
E gondolat jegyében keresi és szólaltatja meg ez a koncert azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek összekötik Japánt és Európát, Európát és Magyarországot, Magyarországot és Japánt.
Az emberiség történetében a hidakat már sokszor felégették vagy lerombolták.
A koncerten elhangzó egyik mű e rombolás egyik legsúlyosabb eseményére emlékezik:
„Hibaku Jumoku / A túlélő fák”
Ez a darab a csendes de kitartó túlélés, az élet győzelmének bizonyítéka.
A háború által hamuvá vált földekből mégis megmaradtak magok, hajtások a túlélő fákból. Ezeket elültették Japán szerte, sőt, a tengeren túlra is eljutottak. Ma már szerte a világban nőnek e fák utódai, és halkan suttogják:
„Az élet – minden elpusztító erő ellenére – megmarad és tovább él.”
És valóban: a híd csak akkor válik híddá, ha mi magunk tesszük azzá.
Egy olyan „közös átjáróvá”, amely az egyenlőség és a kölcsönösség pilléreire épül.
Ez a koncert is ilyen híd: nem szétválasztani, hanem együtt létezni enged.
Helyet ad a tradíciónak és a modernitásnak, a szentnek és a profánnak.
Megérinti a zen buddhizmus alapkérdéseit is – ahol a kettősségeken való túllépés a cél.
Magyarország és Japán – vajon hasonlítanak?
Kelet és Nyugat – vajon különböznek?
A múlt és a jelen – vajon ugyanazok?
Kellemes zenei elmélkedést kívánunk!
Időpont: 2025. augusztus 12. 18:00–19:00
Helyszín: Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ
Ajánlott korosztály: középiskolás kortól
Létszám: 40 fő (túljelentkezés esetén sorsolás)
Fellépők: Nagao Haruka (hegedű), Mizuno Kaisei (zongora)
Jelentkezési határidő: 2025. augusztus 5. 10:00
Program:
Ludwig van Beethoven – Hegedű-zongora szonáta no. 3.
Bartók Béla – Román népi táncok Sz. 56.
Toshio Hosakawa – Vertical time study III.
Nagy Ákos – The trees of Hiroshima [被爆樹木]
Bartók Béla – 1. rapszódia
Nagy Ákos – Le Papillon
Részletek és jelentkezés itt. (japánul)
Nagao Haruka
A Tokiói Művészeti Egyetemen, alap- és mesterképzésen végzett, majd a doktori képzést elvégezves doktori fokozatot szerzett. Ausztriában a Grazi Zene- és Művészeti Egyetem posztgraduális képzését és a budapesti Zeneakadémia brácsa szakos mesterképzését is elvégezte.
A The Music Competition of Japan verseny első díját követően számos nemzetközi megmérettetésen ért el kiemelkedő eredményeket, többek között a Long-Thibaud-Crespin Competition, Sendai International Music Competition,Dominique Peccatte International Competition, Gianluca Campochiaro International Music Competition, Flesch Károly Nemzetközi Hegedűverseny. Elismerései közé tartozik a Shizuoka prefektúra kulturális ösztönző díja, Ageo város tiszteletdíja, valamint a Matsukata Hall Zenei Díj.
Pályafutása során együtt lépett fel többek között a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarával, a Haydn Zenekarral, az Omaha Szimfonikus Zenekarral, a Kodály Szimfonikus Zenekarral, a Duna Szimfonikus Zenekarral, az Örmény Kamarazenekarral, a Savaria Szimfonikus Zenekarral, a Tokiói Szimfonikus Zenekarral, a Tokiói Filharmonikus Zenekarral, valamint a Japán Filharmonikus Zenekarral. 2018-ban a New York-i Carnegie Hallban lépett fel, ahol a Magyar Állami Operaház Zenekarával F. Vacchi hegedűversenyét adta elő.
2016 óta a Magyar Állami Operaház Zenekarának első koncertmestere. A Szigeti Vonósnégyes első hegedűse. 2019-től tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
Mizuno Kaisei
A Tokiói Zeneakadémia zongoraművész szakára vették fel kiemelt ösztöndíjasként, ahol 2020-ban diplomázott. Ezt követően a magyar kormány ösztöndíjasaként a Zeneakadémia zongora szakos mesterképzését és szólista diplomaképzését (állami előadóművészi képesítés) végezte el, majd ugyanott a kamarazene posztgraduális képzést is befejezte.
Számos alkalommal lépett fel zenekari szólistaként, többek között a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Zeneakadémia hallgatói zenekarával, a Mendelssohn Kamarazenekarral, valamint a Zeneakadémia vonószenekarával. Japán és Magyarország számos városában adott szólóesteket. Fellépett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Szapporói Liszt Akadémiai Szeminárium ebédidős koncertjein, az Európa Kulturális Fővárosa „InterUrban” projekt UNESCO zenei városaként megvalósult „Hamamatsu Weeks” eseményein, a Far East Fesztiválon és a bécsi Shirabe Fesztiválon is.
Eredményei közé tartozik többek között a 25. Young Artist Piano Competition S csoportjának aranyérme, a New York-i Liszt Nemzetközi Verseny különdíja, valamint a Franz Liszt Center International Competition első díja. A 10. Weimari Franz Liszt Nemzetközi Zongoraverseny elődöntőse, valamint a International Competition “Valsesia Musica” döntőse (Olaszország). A Yamaha Zenei Támogatási Program ösztöndíjasa a 2023–2024-es tanévre.
Nagy Ákos
1982-ben született a magyarországi Dunaújvárosban. Budapesti székhelyű zeneszerző, zenelméleti szakember és oktató. Művészetét a németalföldi többszólamúság és a reneszánsz zene hagyománya alapozza meg, ugyanakkor mély érdeklődést tanúsít a nem nyugati zenei kultúrák – mint India, Bali, Japán és Erdély – iránt is.
Zenei világát olyan elemek formálják, mint a tiszta intonáció és a nem temperált hangolási rendszerek alkalmazása, a „layer technika” elnevezésű többrétegű hangzásblokk-szerkesztés, valamint a komplex poliritmikus és politempós struktúrák. Emellett műveiben tudatosan épít be pszichoakusztikai elemeket is, mint például a binaurális ütemek, űrből érkező jelek vagy hallási illúziók.
Aktívan kutatja az elektroakusztikus zene, a tradicionális hangszerek és a preparált hangszerek világát is, és alapos ismeretekkel rendelkezik számos nem nyugati hangszer – például a shakuhachi, hichiriki, shō, bansuri, viola da gamba – terén is.
Műveit nemcsak Magyarországon, hanem Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és más nyugati országokban is játsszák.