Szántó T. Gábor: Európa szimfonia | Könyvbemutató | Szófiai Nemzetközi Irodalmi Fesztivál

Szántó T. Gábor író, esszéista. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, esztétikát és judaisztikát is hallgatott. Irodalmi pályáját versekkel, kisprózákkal kezdte. Mószer című kötete két kisregénnyel 1997-ben, Keleti pályaudvar, végállomás című regénye 2002-ben, Lágermikulás című elbeszélésgyűjteménye 2004-ben jelent meg. A szabadulás íze című verseskötetét 2010-ben, Édeshármas című regényét 2012-ben, Kafka macskái című regényét 2014-ben, 1945 és más történetek című elbeszéléskötetét 2017-ben, Európa szimfónia című regényét 2019 őszén adta közre.

Könyvei német, olasz, orosz, török, cseh, szlovák és bolgár kiadásban is megjelentek, kínai és román nyelven előkészületben vannak.

1991 óta főszerkesztője a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóiratnak.

1995-ben a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány díját nyerte el, 2003 őszén az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának volt vendége. A 2000-es években amerikai zsidó és jiddis költőket fordított magyarra, egyetemi és szabadegyetemi keretek között modern zsidó irodalmat tanított.

Hazatérés című elbeszéléséből született forgatókönyvükből Török Ferenc filmrendező forgatott 1945 címmel nagyjátékfilmet, amely összesen 20 nemzetközi fesztiváldíjat kapott, és 40 országban forgalmazzák.

Az Európa szimfónia az erdélyi román-magyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átívelő szerelem történetét Kolozsvár és Nyugat-Berlin között, ahol a fiatalok a ’68-as diákmozgalmak és a terrorizmus légkörében keresik saját útjukat. Új regényében, akárcsak a világsikert aratott, 1945 című film alapjául szolgáló elbeszélésében Szántó T. Gábor radikális nyíltsággal, tárgyilagossággal nyúl a magyar történelem és Európa közelmúltjának legfeszítőbb kérdéseihez.

Julia Krumova Szófiában született az író-hungarológus, Georgi Krumov lányaként. Magyar filológiai tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 1991-től a szófai Magyar Kulturális Intézet munkatársa. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Fordító, feliratkészítő és szerkesztő. Fordítóként gyűjteményes kiadványok létrejöttében is részt vett. Önálló fordításai között találhatjuk többek között Németh László, Karinthy Frigyes, Lovas Ildikó, Füst Milán, Kertész Erzsébet, Szabó Magda, Kondor Vilmos, Márai Sándor, Papp Sándor Zsigmond és Szerb Antal regényeit.