Nyitva tartás
Hétfőtől csütörtökig: 9.00 órától 17.00 óráig.
Péntek: 9.00 órától 14.00 óraig.
A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
Az első emeleten, a lépcsőtől jobbra található.
Előzetes bejelentkezés nem szükséges.
Keleti Éva életműve a magyar kultúra és a magyar nemzeti fotótörténet meghatározó része. Képei egyszerre önálló művészeti tárgyak és művészi igénnyel készült kordokumentumok. A tárlaton felvonultatott képek visszatükrözik Keleti Éva képalkotói érdeklődését, életszakaszait, fotóskarrierjét és fotóriporteri munkáját.
A művésznő jelen volt a színházi világ összes rezdülésében. Dokumentálta a próbák folyamatait, a bemutatók sikereit, benézett a kulisszák mögé és feltárta a színészek örömét, bánatát, valós arcukat. Járta az országot, a fővárosi és a vidéki kulturális élet eseményeiről egyaránt tudósított. Kísérte a művészeket külföldre is, egy-egy kiemelkedő szereplés, vagy a nemzetközi kulturális kapcsolat erősítése alkalmából. Részt vett és részt vállalt ezeknek a pillanatoknak a megörökítésében, így például a Bécsi Ünnepi Hetek rendezvény-sorozat ikonikus magyar vendégszerepléseinél a 60-as, 70-es években. A magyar művészek ezeken az előadásokon meghódították a bécsi közönséget. Ezek a feledhetetlen percek és momentumok a fotókon keresztül – több mint 50 évvel később – ismét megdobogtatják majd a magyar és a bécsi érdeklődők szívét. Bizonyítják, hogy a határokon átívelő kulturális szálak ugyanolyan meghatározóak voltak az elmúlt évszázadban, mint manapság.
Mitől olyan különleges ez a kiállítás és Keleti Éva életműve?
Keleti Éva életet kalandok és váratlan kihívások kísérik végig. Zsidó származása miatt 1944-ben kényszermunkára ítélték. Édesanyjával együtt egy téglagyárban kellett dolgoznia, és csak a szerencsének köszönheti, hogy megmenekült a deportálástól.
Eredetileg nem akart fotós lenni. Balett-táncosnő akart lenni, majd az egyetemen kémiát és fizikát tanult.
Munkássága fontos része a magyar kultúrának és a magyar fotográfia történetének. Pályafutása több mint 70 évet ölel fel.
2019-ben, 88 éves korában rövid szünet után újra elkezdte a fényképezést modern eszközökkel.
Igyekezett megörökíteni a legfontosabb pillanatokat, mint például a Bécsi Ünnepi Játékokon bemutatott ikonikus magyarországi vendégszerepléseket az 1960-as és 1970-es években.
Az MTVA, a Nemzeti Archívum és a Collegium Hungaricum közös kiállításának célja, hogy bemutassa Keleti Éva csaknem hét évtizednyi alkotói munkásságát a külföldi közönség előtt is. A magyar művészvilágot megörökítő, ikonikus Keleti-fotókból rendezett kiállítás első állomása tavaly Budapesten volt, az Aranytíz Kultúrházban. A bécsi tárlat azonban több mint következő állomás: jelentős lépés Magyarország és Ausztria kulturális kapcsolatának erősítésében.
Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója a Duna Nyár 24 című műsorának vendégeként kiemelte, a kiállítás nem véletlenül lett az intézmény százéves ünnepségsorozatának nyitóeseménye. „Minden képben több van, a nyilvánvalónál, annál, ami elsőre feltűnik. Keleti Éva ezeket az interakciókat rendkívüli módon kapta lencsevégre. Fantasztikus személyiség, aki a művészkörökben jól megtalálta a helyét egyéni látásmódjával és finom humorával" – hangsúlyozta Méhes Márton.
A beszélgetés a Keleti Éva kiállításról és a bécsi Collegium Hungaricumról ide kattintva elérhető. (1:21:21 másodperctől)