Capistrangasse 2/15, 1060 Wien
A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: geschichte@chwien.at!
A Horthy-korszakban alapvetően alakult át a nagyvárosi és a középosztályi nők élete. Az individualizáció folyamatát ugyanis, bár nehezítette, de nem akasztotta meg az "ellenforradalom", csak új körülményeket termett. Ekkor már a feministákon kívül a konzervatív világnézetű nők egyre nagyobb csoportjai is a férfiakéval egyenlő jogokat akartak elérni, illetve az amerikai, francia stb. tömegkultúra (elsősorban a filmek és a jazztánc) is új nemi normákat közvetített, amelyek egyre népszerűbbek lettek Magyarországon. Mindennek eredménye egyrészt, hogy ügyvédtől az állatorvosig, újságírótól a gyógyszerészig és filozófustól az országgyűlési képviselőig sok sikeres, de mára elfeledett nő élt a Horthy-korszakban. (Mert ez a korszak nem csupán Kéthly Annáról, Slachta Margitról vagy Tormay Cécile-ről lehet nevezetes.) Másrészt hangos viták folytak arról, milyennek is kell lennie a nőnek -- például nem válik-e férfiassá a diplomás nő.
SIPOS BALÁZS az ELTE BTK habilitált docense, az egyetem Nőtörténeti Kutatóközpontjának alapító vezetője. Rendszeresen ad elő nemzetközi konferenciákon, vesz részt nemzetközi kutatási projektekben, és tartott órákat a Milánói és a Tallinni Egyetemen. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem, elsősorban a magyarországi média története, a nőtörténet, az amerikai tömegkultúra jelenléte, valamint a személyes források (naplók, emlékezések stb.) értelmezésének módszertana. Két nőtörténeti tárgyú monográfiája tárgyalja a Horthy-korszak nőtörténetét. Az első, Papp Barbarával közösen írt munka a konzervatív, önmagukat nem feministának tartó nőkről, szervezeteikről, valamint a „modern nő” típusainak megjelenéséről, elterjedéséről szól. A második, a Trondheimi Egyetem Kelet-Európáról szóló sorozatában megjelent kötet a nacionalizmus és a nőemancipáció viszonyát elemzi.