Győri Balett: GisL

A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, a címszerep minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darabhoz Adolphe Adam komponált balettzenét.

A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Győri Balettel és a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg. A bécsi előadásra a Collegium Hungaricum Bécs társszervezésében kerül sor.

A Győri Balett előadása a történet új rétegeinek feltárására vállalkozik, a zenéről Lajkó Félix gondoskodik. A koreográfus, Velekei László így nyilatkozott: „Minden alkotásnál van egy vízióm, a GisL esetében a halálba táncoltatás volt az a kép, amelynek alapján dolgozni kezdtem. A falusi lány szerelmi csalódása és földöntúli léte történetének esszenciáját egy felvonásba sűrítettem össze. A korábbi második felvonás, a túlvilági fehérség érvényesül jobban, és abban utalunk vissza az eredeti első felvonás hús-vér valóságában történtekre. Leginkább a karakter jellemfejlődésén keresztül járunk át a valóságos és a varázsvilág között.
Egy furcsa, zárt térben fák nőnek ki a semmiből. A táncosok kockákba beszorítva táncolnak. (...) Az 1841-es párizsi verzióban, úgy tudom, nagyon sok némajáték volt. Mintegy ötven percnyi pantomim és hatvan percnyi tánc – nagy hangsúlyt helyeztek tehát
a színészi jelenlétre és a karakterformálásra. A Győri Balettnél is mindig fontosnak tartottuk, hogy olyan egyéniségek kapjanak helyet a társulatban, akik az ilyen cselekményes baletteknél létre tudják hozni azokat a karaktereket, amelyek nekem mint alkotónak lehetőséget adnak a darab újragondolására. Olyan előadásra törekszünk, amely színházi, balett-, ugyanakkor önálló koncertélmény is.”

A darab címszereplője és főhőse, Giselle eleinte csak egy lány a sok közül. Kedvese, Albrecht kezdetben birtokló, kissé erőszakos. A szerelem számára játék. Giselle egyik ismerőse, Hilarion gyengéd érzelmeket táplál a lány iránt, így nem nézi jó szemmel Giselle és Albrecht románcát. Féltékenységében tönkreteszi kapcsolatukat azzal, hogy szembesíti a lányt Albrecht menyasszonyával, Bathildével. Giselle-en elhatalmasodik az őrület, képtelen
elfogadni, hogy Albrecht becsapta. Dühtől emésztve először csak ruháit, majd haját kezdi tépni, végül holtan esik össze. Az előadásban fontos szerep jut a villiknek, ezeknek a túlvilági lényeknek, női démonoknak.
Olyan szűzlányok visszatérő, kísértő szellemei ők, akiket az esküvőjük előtt hagytak el vagy csaltak meg, és akik az erdőbe tévedő férfiakat bosszúból a halálba táncoltatják. Gyönyörűek és rémesek, misztikusak és zavarba ejtők. Egyszerre van jelen bennük a fiatalosság, a szépség, a halál és a rothadás. Vezérük Myrtha, alakjából árad a bosszúvágy, az erőszakosság, a nőiesség és a veszély. Nem tűr ellentmondást, puszta megjelenésével megbabonázza a férfiakat. Giselle a villik között támad fel…