1020 Wien, Hollandstraße 4
Az érvényben lévő koronavírus-szabályok értelmében MINDEN RENDEZVÉNYÜNKRE KÖTELEZŐ AZ ELŐZETES, VEZETÉKNÉV, KERESZTNÉV ÉS TELEFONSZÁM MEGADÁSÁVAL TÖRTÉNŐ BEJELENTKEZÉS!
REGISZTRÁCIÓ: geschichte@collegiumhungaricum.at!
Kérjük, vegyék figyelembe a 2G-szabályt (belépés csak érvényes, alacsony fertőzésveszélyről szóló igazolással: oltott, gyógyult személyek) és az FFP2-maszkviselési kötelezettséget!
1965-ben a Bécsi Egyetem által megítélt Herder-díjat első magyarként Németh László író vehette át. A paradoxonokban bővelkedő huszadik századi magyar történelem egy újabb érdekes ellentmondással gyarapodott, hiszen az idős író annak a népi mozgalomnak volt a képviselője, amely voltaképpen a Habsburg-gondolat mindenféle továbbélésével szemben építette fel a maga eszméit.
Ugyanakkor a névadó német irodalmár neves jóslata mélyen hatott e nemzetféltő írók észjárására. De kik is voltak-e bizonyos népiek? Legnevesebb képviselők, így Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula, vagy éppen az örökségüket részben megújítva tovább vivő Csoóri Sándor az 1920-ban újból függetlenné váló Magyarország alapvető gazdasági, társadalmi, művelődési problémáira keresték választ.
Csakúgy, mint az első világháború után létrejött, jelentékeny agrárnépességgel bíró közép- és kelet-európai nemzetállamok számos gondolkodója. A német és az orosz hatalmi zóna között, liberális kapitalizmus és bolsevik szocializmus között kerestek valamiféle harmadik utat. Régebben a politikai eszmetörténetben populistáknak nevezték őket, ám manapság félrevezető lenne e címke rájuk ragasztása.
Papp István történész, 2005 óta az ÁBTL munkatársa, jelenleg a Tudományos Főosztály vezetője. Romsics Ignác tanítványaként végzett az ELTE BTK történelem-politikaelmélet szakán. PhD-disszertációját a népi kollégiumi mozgalom 1944-ig tartó történetéből írta.
Fő kutatási területe: a népi mozgalom históriája, a magyar parasztság társadalomtörténete, a politikai rendőrség jelenléte a vidéki társadalomban.
Eddig megjelent kötetei: A magyar népi mozgalom története, 1920-1990 (Bp., 2012); Szemek a láncban: játszmák a magyar állambiztonság történetében (Bp., 2015); Fehér Lajos. Egy népi kommunista politikus pályaíve (Bp., 2017).
Jelenleg Szabó Dezső életrajzának és a Szabó Dezső-kérdés 1945 utáni történetének megírásával foglalkozik.