Az 1924-ben alapított Collegium Hungaricum és 1920-tól működő "testvérintézménye", a Bécsi Magyar Történeti Intézet az első világháború után a "testőrírók" révén a magyar művelődéstörténetben oly jelentős szerepet játszó, 1760-tól a magyar királyi testőrség tulajdonában lévő Trautson- (más néven Gárda- vagy Testőr)palotában talált otthonra.
A két világháború közötti időszakban – az e tekintetben máig is példaadó, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter nevével fémjelzett tudománypolitikai törekvések eredményeként – a legkiválóbb magyar tudósok, az akkori s részben a későbbi "értelmiségi elit" tagjai voltak a két intézet állami ösztöndíjas tagjai és vendégei. Elsősorban a frissen végzett vagy felsőbb éves egyetemi hallgatói korosztályból. Közülük mintegy 400-an – főként bölcsészek, sokan több alkalommal is – 3-6 hónapos vagy még inkább 1-2 éves időtartamra jöttek Bécsbe. Sok százan pedig – mindenekelőtt a tapasztaltabb kutatók és az egyetemi, főiskolai tanárok köréből – rövidebb kutatások céljából laktak a Testőrpalotában. Fiatal tehetségként hosszabb ideig tartózkodott itt a világhírű ókorszakértő, Alföldi András, több neves művészettörténész, így Balogh Jolán, Fleischer Gyula (Julius Fleischer, a Bécsi Egyetem magántanára, majd a burgenlandi műemlékvédelem vezetője ([Landeskonservator des Burgenlandes]), Genthon István és Zádor Anna; számos német nyelvterületen is ismert történész, mint Benda Kálmán, Deér József, Domanovszky Sándor, Hajnal István, Jánossy Dénes (a Haus-, Hof und Staatsarchiv magyar munkatársa), Kosáry Domokos (a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott elnöke) és Mályusz Elemér; a nagy magyar politikai gondolkodó, Bibó István; a neves író, irodalomtörténész és volt kultuszminiszter, Kereszturi Dezső; a magyarországi német nyelvjárások és nyelvfejlődés legjobb ismerője, a nemrégiben elhunyt Mollay Károly. A Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatói is sok szállal kötődtek Bécshez és Ausztriához. Károlyi Árpád, 36 évig a Haus-, Hof- und Staatsarchiv munkatársa, 1907-1913 között pedig igazgatója, Eckhart Ferenc a Hofkammerarchiv dolgozója, Angyal Dávid Magyarország történetéből Habsburg Ottó magántanára, Miskolczy Gyula a Hofkammerarchiv munkatársa, majd a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar delegátusa és a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt. A Collegium Hungaricum egyetlen önálló igazgatója, Lábán Antal pedig a Theresianumban, majd magántanárként a Bécsi Egyetemen oktatott.
1949-től – a magyarországi kommunista hatalomátvétel és a kelet-nyugati viszonyt meghatározó hidegháborús korszak következtében – ha jogilag nem is, de a gyakorlatban szünetelt a bécsi magyar kulturális intézmények tevékenysége. 1961-ben Bécs mindmáig egyik legszebb barokk műemlékét, id. Fischer von Erlach talán legkiválóbb és leginkább kiérlelt alkotását, a Testőrpalotát is eladta a magyar állam. Annak anyagi és eszmei értékeit, magyar múltját és kultúrtörténeti jelentőségét szinte semmibe véve...
