Busójárás Mohácson
A mohácsi busójárás farsang végén rendezett maszkos, rituális, mai formájában inkább karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó tánccal, zenével kísért alakoskodó szokásban ma a város lakossága, a busócsoportok, és a maszkjaikat, eszközeiket készítő kézművesek, valamint a busókat kísérő zenészek és táncosok vesznek részt, akik az ide látogató nagyszámú közönséget is aktivan bevonják, így azok részesévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek.
A város önkormányzata és a busócsoportok évről évre közösen szervezik meg a busójárást. A programok folyamatában egyformán szerepet kapnak a tervezett események, pl. a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézműves vásár, és a spontán akciók és megnyilvánulások, mint a termékenységvarázsló rituselemek, az ijesztgetés, a játékosság, a tánc.
Az eredetileg horvát nemzetiséghez kötődő hagyományt mára az egész város magáénak érzi, aktivan gyakorolja és egyben annak szimbólumává vált. Kulturális jelentőségét erősíti, hogy a környező sokác falvak mellett a horvátországi közösségek is újra gyakorolni kezdték hasonló farsangi szokásaikat.

Kép: Farkas-Mohi Balázs, Szellemi kulturális örökség Magyarországon - ICH in Hungary