Zenetörténet

189 éve, 1833 május 9-én született Johannes Brahms német komponista, kinek hírneve aligha lenne oly acélos, ha nem találkozik levert szabadságharcunk egyik zenész menekültjével, Görgei Artúr prímásával, Reményi Edével. Bár Liszttel, Joachim Józseffel és sok más magyar származású muzsikussal is megismerkedett, mégis Reményi volt leginkább hatással rá. 1852-53-ban Reményi magával vitte az az alig húszéves Brahmsot koncertkörútjára. Közös fellépéseik életre szóló inspirációnak bizonyultak. Noha a zenetörténet a romantikus zenei törekvésekkel tudatosan szakító zeneszerzőt ismert fel benne, Magyar táncai mégis a romantika egyik leginkább meghatározó karakterisztikájából, a térben, és/vagy időben való elvágyódás gondolatából és érzetéből erednek. 

Előző bejegyzésünk megfejtése:  A cigány zászló megalkotására már az 1930-as években felmerült az igény. Egy 1933-ban Bukarestben megrendezett nemzetközi cigány kongresszuson elfogadtak egy egyszerű, kék és zöld sávból álló zászlót. Az 1971-es I. Roma Világkongresszus ezt vette alapul, és kiegészítve a vörös kerékkel a nemzetközi cigányság zászlójának tette meg. A kék sáv jelenti az eget, úgy fizikai, mint átvitt értelemben. A zöld sáv a földet jelképezi. A vörös kerék, vagy – ahogy szanszkrit kifejezéssel gyakran illetik – a csakra többszörösen összetett szimbólum.

E heti kérdésünk: Miért váltott ki dühöt Lisztből egyik koncertjén Brahms „különös viselkedése”?