Szlavjanszki utca 12.
A RUSZEI IRODALMI FESZTIVÁL az egyik legfontosabb nemzetközi irodalmi rendezvény Bulgáriában. A fesztivál minden évben, és immár 16. alkalommal nemzetközi és a bolgár költők és írók találkozási helye, ahol alkalmuk nyílik bemutatni legújabb írásaikat, a közönség pedig megismerheti a legfrissebb nemzetközi irodalmi trendeket, A 2023-as fesztivál hívószavai: „Álmok és rémálmok”. A világ és az emberi élet elektronikus reprodukálhatóságának, azaz a mesterséges intelligencia korában ismét aktuálissá válik az írók szellemi és alkotó ereje, kreativitása és erkölcsi felelőssége. A lehetséges és lehetetlen világok párhuzamossága, a sok bizonytalanságban a bizonyosság keresése és felkínálása lehet az írók feladata – ezt vitatják meg felolvasások és beszélgetések közben idén Ruszében, ahol minden korosztálynak kínálnak irodalmi programokat ebben a bő egy hétben.
Vörös István (1964, Budapest) költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán kezdte, majd az ELTE magyar–cseh szakos hallgatója lett. 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít cseh irodalmat, később esztétikát, 2004 óta a Kreatív írás program egyik oktatója.
1988-tól folyamatosan jelennek meg versfordításai, önálló verseskötetei, de írt már elbeszélést, vígjátékot, drámát, bábjátékot is. Számos díjat nyert.
Az Apám kakasa című kötetben Lackfi Jánossal közösen klasszikus költők jól ismert verseit dolgozzák át sajátosan humoros, modern stílusban. A szerzők a Kolibri Kiadónál 2015-ben megjelent legújabb kiadáshoz a korábban megismert és megszeretett több mint félszáz költemény mellé most újabb tizenegy klasszikus verset válogattak és dolgoztak fel. (forrás: https://kolibri.libricsoport.hu/szerzoink/voros-istvan/)
Thomas Mann kabátja. Milyen egy zseniális regény vagy zenemű? Érezni rajta, hogy szerzője akarva vagy akaratlanul szerződést kötött az ördöggel? Ha Goethe a nagy politikai karrierre szomjas tudós és az ördög kapcsolatát mutatja be, Mann egy nagy zeneszerző zsenialitásának árát, akkor ebből a könyvből megtudhatjuk, hogy egy egyedileg szabott nagykabát ára is lehet a zsenialitás. És a zsenialitás eléréséhez szinte mindig külső segítség kell. Az ördögtől? Akár. De lehet máshonnan is. Ez a regény a kabátszabás túlvilági kalandjait úgy próbálja feltölteni a szükséges mértékű zsenialitással, hogy segítséget kér egy másik kabát, egy magyarországi gyerek kabátjának történetétől. És ha ezek nem alkothatnának együtt regényt, ahogy, mondjuk, a fekete és a fehér alkotja bizonyos mintázat mellett a pepitát, akkor jön a történetszabó, és e történet kiszabásakor egy emberinél zseniálisabb világ és társadalom képe is földereng. Az elefántoké. De csitt, a titokra csak a könyvből derülhet fény. Mert van titok, és van fény, ami ezt a derűt ránk szórhatja.
Idézet: „Kabát nélkül mentek haza a vásárból. Az, hogy nem volt kabátja, valósággal melegítette. Eddig ez eszébe se jutott. Hogy a meleg ruha miatt fázik az ember. Hozzászokik, nem állja meg a helyét egymaga a hideggel, a természettel szemben.”
Sztefka Hruszanova Szófiában született, a Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetemen magyar, angol és bolgár szakán végzett. A Linguaggi-di-versi, a műfordítás problematikáit vizsgáló nemzetközi munkacsoport alapító tagja. 21 könyvet fordított le magyar nyelvről bolgárra többek között Kukorelly Endre, Molnár Ferenc, Zilahi Péter, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Marton László, Kertész Imre, Vörös István munkáit. Öt könyvet fordított angolról, és egyet szlovén nyelvről is. 2011-ben a magyar Köztársaság Elnöki Érdemérem kitüntetést kapta meg.
Helyszín: Rusze – Canetti Ház, Szlavjanszki utca 12.
Időpont: Október 4., szerda, 18 óra