Knyaz Borisz I. u. 146.
Balogh Ádám és Csató Tamás festményeiről
Ez a képsorozat nem csak titkokkal teli, de minden szempontból különlegességeket hordoz magán. Köztudott, hogy a keresztút-ábrázolás a képzőművészet történetének egyik legnehezebb és legfelemelőbb feladata. Azonban a történéseket századokon át egyfajta látványteremtés igézetében jelenítették meg, melyben kiemelten van fókuszban Jézus Krisztus teljes személye, teste, öltözete, ruhátlansága, meggyötörtsége, karjai, kezei, lábai, feje, arca, szemei… Meg lehet-e örökíteni ezt a mindenek feletti szenvedést és egyben felmagasztosulást úgy, hogy a teljes testi valóságból csak egy fragmentum érzékelhető: Jézus keze?
Természetesen absztrakt kompozíció sok született, főleg a XX. század második felétől, de ez a műsorozat nem absztrakt! Ez maga a valóság és annak ábrázolása, amely egy ismert stilisztikai elv képpé alakítása, nevezetesen pars pro toto, azaz rész az egészért! A teljes látványnak csak egy része van megörökítve, igaz egy rendkívül fontos testrész, inkább itt is csak annak egy fragmentuma. A Keresztút sorozat minden darabján Jézus keze, kézfeje, ujjai, ökle ábrázolásán keresztül festődnek meg a történések.
A másik különlegesség, hogy a képeket nem egy, hanem két festő készítette, amelyre manapság táblakép esetében már ritkán van példa. Balogh Ádám festő és fotográfus, valamint Csató Tamás festő, fotográfus. Balogh Ádám a teljes háttér drámaian szuggesztív, vörös árnyalatokban gazdag, sejtető gomolygását vetette vászonra, amely egyébként jelzi szuverén festői felfogását is, Csató Tamás az átszegezett kezet, csuklót festette meg, s ez az ábrázolás is utal alkotója amúgy jellemző felfogására. S a két festő képi találkozása, az ő kezeik által kivételes művet teremtett, melyben - egyedülállóan a kortárs művészetben - ott a részben az egész.
Dr. Feledy Balázs művészeti író
„Csató Tamás alkotói stílusát ez a szépség-keresés határozza meg, mind témaválasztásában, mind pedig realista igényű ábrázolásmódjában. Képeinek kiegyensúlyozott kompozíciói, a lágy forma-és színharmóniák költői-meditatív hangulatot árasztanak. Megalkotásuk közben a művészt – láthatóan – erősen foglalkoztatták a festői megoldások: a hangulatfestő fény-árnyék játékok, a tonális eltérések, a különböző anyagok-felületek valósághű megjelenítése
Az alkotói szándék mindemellett gyakran túlmutat e technikai kérdéseken, és a szépség felmutatásának igényén, s a képek mélyebb gondolatok hordozói lesznek.” Maczkay Zsaklin művészeti író
Az utóbbi 3 évben kiállításaim voltak Bázelben, Zágrábban, Pozsonyban, Stockholmban, Lisszabonban, és Isztambulban.
Honlap: www.csatotamas.hu
Balogh Ádám festőművész és fotográfus költőien érzékeny megfogalmazásban tálalja a színek homályba vesző természetfelettiségét. Az ecsetet csak alig látó olajképek formavilágában nehéz konkrét alakzatokat, narratív elemeket megfigyelni. A lágyan artikulált, titokzatos ködfoltok létrehozásában felbontja a gravitáció szabta földhözragadt hétköznapiságunk materiális korlátait.
Az absztrakt festészet korábbi generációinak számos mesterével szemben Balogh Ádám képein nem szerepelnek tiszta színmezők, legtöbbször mi magunk sem tudjuk azonosítani, hogy milyen árnyalat újrateremtését valósítja meg a szemünk előtt. Az alkotói folyamatban használt tárgyak, rongyok, kézmozdulatok lenyomatai sem exaltált gesztusként, hanem szinte transzcendens, megfejtendő lenyomatként tárulnak fel a festményen.
A nézőben kialakuló misztikus megfoghatatlanság érzése, az univerzum méretarányainak intim megélése, illetve a formavilág korallzátonyokat idéző természetközeli meditációja mind a festő tudatosan felépített koncepciójának részei. Balogh Ádám képei képesek a gyorsaság kényszerében szenvedő 21. században a művészet szakralitásának újrafogalmazására.
Balogh Ádám festményeit az elmúlt években kiállították London, Bécs, Párizs, New York és Madrid művészeti eseményein.
Antalffy Péter történész
Honlap : adambalogh.com
Szófiai Szent József Katolikus Templom, Knyaz Borisz I. u. 146.
Április 9, szerda, 19:00
A kiállítás május 31-ig látogatható.