"Örökölt pózok" | Czene Márta

Festészeti kiállítás

Dátum:  április 20. - május 30.
Helyszín:  Liszt Intézet
Szófia 1000, Akszakov u. 16.

Megnyitó: április 21., csütörtök, 18.00 óra, Liszt Intézet Szófia

A kiállító művész, Czene Márta részvételével.

A kiállítást Georgi Jankov prof. nyitja meg.

A kiállított munkák az Elengedési Gyakorlatok című projekt részei. Az elengedés elsősorban az engem ért transzgenerációs hatásokra vonatkozik, családi traumákra, kimondott és kimondatlan mintákra, elvárásokra, melyek tudatosan, vagy tudattalanul a mai napig befolyásolják életemet, kapcsolataimat, művészi identitásomat. Elengedni próbálom a többgenerációs művészcsalád elvárásainak való megfelelés kényszerét, a családi (hiper)realista festészeti hagyomány továbbvitelének igényét, azt a fajta művészszerepet, amit Eric Berne fogalmával élve a sorskönyvem diktál. A másik fontos elengedni valóm nagyapám, Czene Béla, a szocialista korszak egyik kedvelt aktfestőjének életművéből kiinduló, családom férfi tagjainak festészetében megjelenő nőkép saját identitásomra, kamaszkori testképemre és munkámra gyakorolt hatása. Aktfestészetét személyes és női szempontból próbálom kontextualizálni, és összevetni családom nőtagjainak valós életével.

A Művészcsalád, a Tanult szimmetriák és a Nem Történt semmi című munkáknak a modell utáni aktfestés helyzete, ennek hierarchikus vonatkozásai és a hozzá való gyermekkori identitásalakító viszonyom a témái. A gyerek-felnőtt, meztelen-felöltözött, passzív és aktív ellentétpárok, a szerepek, a nézőpontok, és azonosulások határozzák meg őket. A képinstallációkon megjelenő női alakok hol engem, hol kislányomat, hol a gyerekkoromban látott modelleket ábrázolják. Az alakok és a hozzájuk kapcsolt szerepek összefolynak.

A lenti tér nagy installációinak kiindulópontja egy számomra gyermekkoromban meghatározó mese, Babits Mihály: Barackvirág című felnőtteknek szóló tündérmeséje. Evvel kapcsolatos gyerekkori félreértéseim segítettek akkor a magam számára értelmezni a testtel, a testtől való elszakadással, a szépséggel és boldogsággal, illetve az aktív és passzív viselkedési mintákkal, a kiszolgáltatottsággal, tehetetlenséggel és eszköztelenséggel kapcsolatos fogalmaimat.

A korábban rám jellemző táblaképformátumot megkérdőjelezve vegyes technikájú (festmény, rajz, falfestés, fotó, nyomtatott ponyva) képinstallációk jelennek meg a kiállítótérben. Több rétegben épülnek fel, emlékkonstrukciókként sejtetik a történet egy-egy láncszemét – mint ahogy gyakran megkérdőjelezzük emlékeink valós jellegét és linearitását. A takarás különösen fontos motívum, ami az emlékek már elérhetetlen részére utal.

Forrás: http://artnews.hu/2021/01/27/czene-marta-elengedesi-gyakorlatok-osszefoglalo-a-kiallitasrol/

Forrás: http://artnews.hu/2021/01/27/czene-marta-elengedesi-gyakorlatok-osszefoglalo-a-kiallitasrol/

null

Czene Márta 1982-ben született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténetet hallgatott, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen pedig a Festő- és Intermédia szakon tanult. Festőként 2008-ban szerzett diplomát. 2018-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori hallgatója.

Műveinek legjellegzetesebb vonása, hogy mindig több jelenetből, képkockából állnak. Az egymás mellett elhelyezett – inkább asszociatív, mint időbeli összefüggésben álló – jelenetek a művész személyes történeteit és szerepeit idézik fel, amit ő egyfajta identitáskereső nyomozómunkához hasonlít. Az elkülönülő képkockák kiválasztásához egyrészt a filmvágásból meríti az inspirációt (Kulesov és Eizenstein montázselméleteiből), azaz egy-egy eseménysor sokszor nem a történések egy képben való bemutatásával bontakozik ki, hanem egymás mellé vágott részleteken keresztül. Másrészt a középkori és reneszánsz festészet inspirálja, mely hűvös statikussága ellenére figyelemfelkeltő részletekkel utal a háttérben húzódó történetre.

Ugyanez az elmélyült figyelem jellemzi a művész magatartását is: „A festészet számomra meditáció. Fontosak a részletek és a látvány elmélyült, pontos megfigyelése, ezek kidolgozása során újra átélem a felidézett képet. A vele töltött idő és a rá irányuló figyelem alkotói és befogadói oldalról is a festmény lényegi tulajdonságai. A képeim az értelmezhetőség határán lebegnek, megfejtésre váró történet, elbeszélés jelenlétének hatását keltve, de követhető eseménysort sohasem ábrázolva.”

Forrás: https://ithacalitarchives.com/marta-czene.html

Forrás: https://ithacalitarchives.com/marta-czene.html