Szófia 1000, Akszakov u. 16.
A szófiai Liszt Intézet Nyári művészeti rezidenciaprogramjának keretében fiatal művész kap lehetőséget a Szófiában eltöltött két hét alatt olyan installáció készítésére, mely azután – július és augusztus során – kiállításra kerül az Intézet galériájában, illetve szeptemberben részt vesz a VODA Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztiválon Burgaszban.
Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
Koltay Dorottya Szonja 1996-ban született. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakirányán, Madácsy István mentorlása alatt 2016-ban, Festészet szakirányon pedig 2020-ban Gaál József osztályában szerzett diplomát. 2018-ban az isztambuli Mimar Sinan Güzel Sanatlar Egyetemen hallgat Festészetet.
Részvétel csoportos kiállításokon:
Magyarországon: Budapest, Debrecen, Szentendre, Miskolc városokban
Romániában: Kovásznán
Önálló kiállítások: Tereim - Tat Galéria, Budapest, 2017, Minden péntek eltemet egy csütörtököt - Mindspace projekt, Rákócity, Budapest, 2019
Színházi együttműködések a Katona József Színházzal, a TÁP Színházzal, a Fém Színházzal és a MOME-vel.
Díjak és ösztöndíjak:
Nalors Grafika Kft. Díja, Miskolci Grafikai Triennálé - 2017
Erasmus – Isztambul, Törökország - 2018
OTDK Művészeti és Művészettudományi szekció / Tér és időbeli installáció, II. helyezet - 2019
ZSK 28 Marom mentor program - 2020
¿ALFA? – A Trafó alkotópályázata, Gondolat Generátor, I. helyezet
Shift+Enter Program, SÍN Arts Centre - 2021
Eszterházy Károly Egyetem fiatal alkotóknak díja, IV. Egri Országos Akvarell Triennálé
IZP ösztöndíj – Mondom veled produkció megvalósítása - 2022
2022 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) tagja.
„Mégis, valami mégis történt vagy történni kezdett ezen a reggelen, mikor fogtam a kabátomat, és megint a homokra mentem.
Addigra kicserélték, más volt, megint teljesen más lett minden, egyedül az égett szag nem változott, ezt a szagot a száraz homokon megint éreztem, pedig semmi nem égett, a parton sehol nem láttam tüzeket, és mikor hátrafordultam, akkor nem láttam füstölgő kéményeket sem, a közelben nem működtek gyárak, ami pedig a házakat illeti, azokban nem kezdtek még fűteni, és ha mégis fűtöttek volna, ezen a környéken egész biztosan nem szénnel tüzeltek, én viszont határozottan úgy éreztem, hogy olyan helyen vagyok, ahol valami szénné égett.”
Danyi Zoltán A rózsákról című regényének szövegrészletét felhasználva készítettem videóinstallációt. Az elbeszélő a tengert figyelve, kapcsolódik a táj történetéhez, családja, majd saját emlékezetéhez. A munkában a háborút át nem élt generáció kap hangot, akin nyomot hagyott, megnyomott, a megörökölt veszteség. Az audióvizuális munka társadalmi és geográfiai szinten a rombolásra reflektál, ami rendszeremben a gyógyulás és a szabadság feltétele, az elbeszélő egy személyes, biológiai és pszichés szinten harcolja végig a feltárás folyamatát. A véres, tüskés, testi és lelki romlást sematizáló szöveget, egy az írói hang nyugodt távolságtartásával rokon képanyag kíséri. Nincsenek benne oldalak és ítéletek sem vesztesek és győztesek hanem zsigeri érzelmi reakciók a torzulás történetére, amit nem kevésbé tehetetlenül szemlélünk, mint a történelem traumáit. (Koltay Dorottya Szonja)
Nem tudom, hogy vihar van, vagy csak a vizet csapkodom.
Nem tudom, hogy vihar van, vagy csak a vizet csapkodom.
A munkámban a külső és belső bonyodalom összemosódásával foglalkozom. A videóban a háborút már saját bőrén nem tapasztalt, de testében, biológiai és pszichés szinten, zavart érzékelő generáció bizonytalanságára reflektálok.
Rendszeremben a tenger mozgása, a folytonos hullámzás, az a kiindulási kép, ami képes egy tágas időtapasztalat érzékeltetésére, és képes a nézőben megidézni a felejtés és a gyógyulás ellentmondásos viszonyát.
A videóban egy Szófiában talált régi képet használok fel, hogy kulisszája legyen, különböző képsorok áramlásának. Megjelennek videóanimációk, ahol személyesen bújok az érzékelő szerepébe, pontosabban egy palackban bújkálok az érzékelés elől, illetve megidézem Peter Dunoff tömegeket átmozgató hullám-mozgássorait, ami hol borzolja, hol csillapítja a kedélyt és a borzolásra érzékenyen reagáló közegeket.
A videóban Danyi Zoltán Becsapódások helye című verse hangzik el magyarul, illetve bolgár fordításban, Farkasinszky Edit és Hadzsikosztova Gabriella, illetve egy szófiai bolgár néni előadásában. A képsorokat és az elhangzó szöveget Koltay Kurszán zenéje kíséri.
készítette: Koltay Dorottya Szonja
szöveg: Danyi Zoltán – A becsapódások helye
előadja: Farkasinszky Edit, Hadzsikosztova Gabriella
bolgár fordítás: Krumova Julia
zene: Koltay Kurszán