Csupa-kép | A Deák17 Galéria kiállítása Burgaszban

Kiállító művészek: András Tünde, Bertóthy Ágnes, Csibi Boróka, Godina Eszter, Grela Alexandra, Jásdi Juli, Kárpáti Tibor, Litkei Juli, Makhult Gabriella, Máray Mariann, Maros Krisztina, Rofusz Kinga, Rutkai Bori, Sipos Fanni, Szinvai Dániel, Stark Attila

Kurátorok: Révész Emese művészettörténész, Pauer Erika gyermekkönyvtáros, Blaschke Zsuzsanna művészeti menedzser

Mit is jelent a címben megjelenő „csupa-kép könyv”? Kisgyermekeknek szánt lapozót? Vagy talán képregényekre utal? Valójában jóval többről van szó: kiállításunk a könyvillusztráció egyik legfiatalabb műfaját mutatja be, a szöveg nélküli képeskönyvet, egyszerűbben fogalmazva: képkönyvet. Angolul silent booknak, vagyis csendes könyvnek nevezik azokat a könyveket, amelyek írott szöveges kíséret nélkül mutatnak be egy összefüggő történetet. Az elnevezés a felolvasható szöveg hiányára utal, bár tudjuk, hogy a képek nyelvén kibomló történetek sem nélkülözik a szavakat, hiszen azok is elmesélhetőek – hangosan és csendesen, egyaránt. Ezek a történetek lehetnek jól ismert elbeszélések, mint a Grimm mesék, és lehetnek eredeti, a rajzoló által kitalált sztorik. A műfaj nem kötött korhoz, szólhat egészen kicsikhez, de elmesélhet összetett, felnőtteknek szóló történeteket is.

Épp sokrétűsége folytán a képkönyvek komplex illusztrátori feladatot jelentenek, amelyben a narratíva egészét a rajzoló tartja kézben. Pusztán a képek eszköztárával kell kifejezni időbeli és térbeli változásokat, árnyalt érzelmi állapotokat, személyközi viszonyokat, vagy akár elvont képi metaforákat.

A kiállítás két irányból közelíti meg a műfajt: mint könyvet és mint képzőművészeti alkotást mutatja be a képkönyvek illusztrációit. Előbbiekhez tartoznak az egri Bródy Sándor Könyvtár által kölcsönadott, világszerte kiadott képkönyvek, amelyeket a kiállítás látogatója végig lapozva nagyívű panorámát kap a műfaj nemzetközi törekvéseiről, legkiválóbb alkotóinak műveiről. Tárlatunk másik része a képkönyvek hazai alkotóinak műveiből válogat, olykor az illusztrációk egyedi technikával kivitelezett változatait, vázlatait is bemutatva. Ezek között találkozhatunk Rofusz Kinga Otthon című könyvének festmény változataival és a könyvből készült animációval. Számos könyvtervet is bemutatunk, amelyek még nem találtak Magyarországon kiadóra. Köztük láthatjuk Máray Mariann számos nemzetközi elismerést szerzett, kiadatlan képkönyveinek lapjait, vagy Csibi Boróka kiadás előtt álló, születésről szóló könyvének illusztrációit.

Külön egységben mutatjuk be a műfaj hazai úttörői, a Csimota Kiadó kisméretű képkönyveit (design-könyvek), és az azokhoz kapcsolódó illusztrációkat Grela Alexandrától (Csipkerózsika), Makhult Gabriellától (Hófehérke), Rutkai Boritól (Piroska és a farkas), Stark Attilától (Csizmás Kandúr), valamint néhány eredeti művet és lego-objektet Kárpáti Tibortól. Kárpáti Tibor a képkönyv műfajának egyik hazai úttörője. Pixelekből komponált jelenetei rendszeresen megjelentek a The New Yorker magazinban. A kiállításon a Három kismalac c. munkájának különböző feldolgozásai láthatók. A Csimota Kiadó papírszínházként adta ki Bertóthy Ágnes Lamella ölelésében című, iskolai bántalmazásról szóló, a Bolognai Gyermekkönyvvásáron eredetileg silent book kategóriában díjnyertes tervét.

Kitekintünk a Budapesti Illusztrációs Fesztivál silent book kategóriájának legjobb alkotásaira is. 2019-ben kategóriájának győztese Jásdi Juli Tintaló című könyvterve volt, amely azóta is kiadásra vár. 2021-ben pedig Szinvai Dániel reneszánsz hangulatú vadászati jelentének ítélte a zsűri a legjobbnak szóló díjat. Szintén ezen a bemutatón szerepelt a műfaj egyik hazai úttörője, Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című könyve, amely 2017-ben a mulazzói Silent book contest legjobb tíz alkotása közé került, és még abban az évben kiadta a Pozsonyi Pagony Kiadó, Szabó T. Anna versével kísérve. Szintén a Billufeszten tűnt fel Sipos Fanni Puparium című könyve, amely a kamaszok érzelmi életének nehézségeiről, szorongásról, elszigeteltségről, bullyingről szól. A könyv, 2020-ban megnyerte az Arthungry képgrafika kategóriáját, majd bekerült a 2. Budapest Illusztrációs Fesztivál Silent book kategóriájának shortlistjére, 2023 tavaszán pedig az Unpublished Picturebook Showcase-en szerepelt a Bolognai Illusztrációs Fesztiválon. Ebben az évben a Billufeszt pályázatain tűnt fel még András Tünde, Godina Eszter és Csibi Boróka, akiknek silent book terveiből szintén látható egy-egy oldal.

Révész Emese művészettörténész előadása: A trójai falótól a villamosig – A magyar gyermekkönyv-illusztráció az ezredfordulón

Dr. Révész Emese művészettörténész a budapesti ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a XX. századi grafika és könyvillusztráció története. Számos cikke és több önálló kötete jelent meg a témában. A 2019-ben alapított Budapesti Illusztrációs Fesztivál egyik szervezője.

Az előadásról:

A trójai falótól a villamosig. A magyar gyermekkönyv-illusztráció az ezredfordulón.

A magyar gyermekkönyv-illusztráció nagy múltra tekint vissza. Az 1960-70-es években jelentős festő- és grafikusművészek is vállaltak illusztrációs megbízásokat. A 2000-es évek elejétől új grafikus nemzedék jelent meg, amelynek az újonnan alapított kiadók lehetőséget adtak a kísérletezésre. A magyar gyerekkönyvek képei stílusban és tematikában is igen sokszínűek. Egyre több szöveg nélküli képeskönyv (silent book) jelenik meg, nagy közönségsikere van a humoros, groteszk hangnemet képviselő könyveknek, és igen népszerűek a japán eredetű „papírszínház” (kamishibai) műfaj képviselői. A képeken keresztül olyan rázós témákat is érintenek, mint az alkoholizmus, az iskolán belüli erőszak, vagy az autizmus. Az előadás igyekszik teljes képet adni a kortárs magyar illusztrációs művészet törekvései, alkotóiról és témáiról.