A Szászcsávási Zenekar koncertje

Fellépők:

Csányi Sándor - hegedű

Mezei Bálint- hegedű

id. Mezei Alin - brácsa

Mezei Pál - harmonika, nagybőgő

ifj. Mezei Alin - nagybőgő

Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében, ahova a XX. század elején cigányokat telepítettek. Erdélyben a hangszeres zenével hagyományosan a cigányok foglalkoznak, lakodalmakba, mulatságokba őket fogadják meg. Szászcsáváson ma is több zenekarra való cigány zenész él – főleg vonóshangszereken játszanak, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is.

A szászcsávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenően a környék elismert muzsikusai voltak. A 70-es évek táncház-mozgalma nyomán Magyarországon és világszerte is híressé vált a Jámbor István “Dumnezeu” – id. Csányi Sándor “Cilika” – Mezei Ferenc “Csángáló” – Mezei Matyi formáció. A zenekar a világ számos országában koncertezett: Szlovákiában, Szlovéniában, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Államokban és Japánban is. Portréfilm is készült róluk, melyet 2003-ban mutattak be A Szászcsávási Banda címmel.

Az eredeti bandatagok közül már csak Csányi Sándor muzsikál. Ő a jelenlegi Szászcsávás zenekar prímása. Egyik fia, ifj. Mezei Sándor a második hegedűs; kisebbik fia, Mezei Alin a brácsás. Unokái is egyre többször zenélnek velük.

Köztudott, hogy a zenéből nehéz megélni. A muzsikálás mellett a szászcsávási cigány zenészek gyakran vállalnak alkalmi mezőgazdasági munkát. A tavaszi-nyári időszakban sokan közülük külföldön végeznek idénymunkát, amelynek befejezte időjárásfüggő, tehát bizonytalan. Ezért ilyenkor előfordul, hogy a zenekar egyes tagjait helyettesítik társaik a fellépéseken: id. Mezei Alint Mezei Calin brácsán; ifj. Mezei Alint Mezei Tincuta nagybőgőn; illetve Mezei Pált Mezei Levente, szintén nagybőgőn.

Mivel a zenészek magyaroknak, cigányoknak, és környező falvakban románoknak is muzsikálnak, nagyon gazdag repertoárral rendelkeznek. Koncertjeiken általában végigjátsszák a magyar, a cigány és a román táncrend dallamait, gyakran énekkel is kiegészítve zenéjüket. A zenekar fiatalabb tagjai tánctudásukat is büszkén bemutatják.

A magyar rend sűrű verbunk, csárdás, székely verbunk, féloláhos és szökő nevű táncokból áll össze. A cigány rend energikusabb, gyorsabban játsszák, tánca pedig virtuózabb, mint a magyar. Elemei hasonlóak: sűrű verbunk, lassú majd gyors csárdás, végül szökő. A román tánczene aszimmetrikus ritmusa miatt teljesen eltér a másik kettőtől. A román rend de a purtat, invertita, és hertag nevű táncokból áll.