A Rubik-kocka és feltalálója előtt tisztelgünk
Rubik Ernő, a kocka feltalálója, az Iparművészeti Főiskola tanársegédjeként a térbeli mozgásokat próbálta szemléltetni egy 2x2x2-es kockával, ám az nem bizonyult elég hatékonynak. Folyamatos kísérletezés után született meg a 3x3x3-as, 27 kockalapból álló verzió, melynek minden oldala forgathatóvá vált a középpont körül. Az egyes oldalak mozgásának nyomon követhetősége érdekében különböző színekkel jelölte meg azokat, melyeket máig használnak.
Rubik eredetileg oktatási célra szánta a háromdimenziós kockát, de az Országos Pedagógiai Intézet nem látta benne a potenciált. Így a Rubik-kocka logikai fejtörő játékként vált világhírűvé.
Rubik Ernő 1974-ben találta fel, és 1975-ben szabadalmaztatta a Rubik-kockát, mely 1980-ban jelent meg a nemzetközi piacon és már a nyolcvanas években világszerte sikert aratott, több alkalommal is elhódítva az „Év játéka" díjat. Népszerűsége négy évtized után sem csökkent, igazolhatóan közel fél milliárd darabot adtak el belőle, mely a legnépszerűbb játékká teszi a Földön, és még napjainkban is kihívást jelent a játékosok és matematikusok számára egyaránt.
A Rubik-kocka létrejöttének 50. és Rubik Ernő születésének 80. évfordulója alkalmából a Liszt Intézet Szöul leglátogatottabb üzleti negyedében, Gangnam központjában készíttetett egy több mint 700 négyzetméteres falfestményt, ezzel tisztelegve a magyar tudomány, innováció és kutatók teljesítménye előtt.
A falfestés hat nap alatt, a magyar Neopaint Works négy magyar alkotója és a koreai The Gream alkotócsoport három művészének közös munkájának köszönhetően született meg.
A projekt a koreai kulturális tárca kétoldalú kulturális projekteket támogató háttérintézményének, a KOFICE-nak, és a magyar Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg.
Innovációs sarok: intézetünk állandó kiállítása a magyar találmányokról
Intézetünkben a magyar kultúra és oktatás mellett a tudományos eredményeket is célunk bemutatni – ez utóbbit a nagykövetségünk Tudományos és Technológiai (TéT) szakdiplomata közreműködésével. A multifunkcionális teremben kialakítottunk egy innovációs sarkot, ahol magyar találmányokat, innovációkat mutatunk be a Rubik kockára emlékeztető elrendezésben: C-vitamin, golyóstoll, hologram, gyufa, TEQBALL asztal, Illy kávé, Bogányi zongora, Leonar3Do, Prezi, valamint a magyar Nobel-díjasokat. Egy darab Litracon üvegbetont pedig beépíttettünk az információs pultba, ahol megvilágítva látható is az átlátszó magyar beton.
'Találjuk fel együtt a jövőt!' - Gábor Dénes Emlékrendezvény
2022. - Tudományos rendezvény: Találjuk fel a jövőt!
120 éve született, és 50 éve kapott Nobel-díjat Gábor Dénes a holográfia feltalálásáért.
Róla szólt, köré szerveződött a Novofer Alapítvány, a szöuli Magyar Nagykövetség, és a szöuli Liszt Intézet MKK közös online rendezvénye a Gábor Dénes Emlékévek alkalmából.
A szeminárium során, melyet Dr. Csoma Mózes volt nagykövet és Medvigy István intézetigazgató köszöntője nyitott meg, három előadást hallhattunk-láthattunk: Szűts András, a Liszt Intézet kulturális attachéja a magyar tudományos sikerek titkáról; Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének vezetője a holográfiáról az információ korában; Lee Byoungho, a Seoul National University műszaki egyetemének dékána és professzora pedig a holográfia alkalmazásáról beszélt az AR és VR területén.
A programot Musza István, a szöuli Magyar Nagykövetség TéT diplomatája moderálta.
Magyar találmányok - virtuális kiállítás
Virtuális kiállításunk EZEN A LINKEN érhető el.
