Új vizeken... Írók és művészek Székely Aladár műtermében - kiállítás

Dátum: 2021 november 25. - 2022 január 28.
Időpont: 18:00
Helyszín:  Falconieri-palota
Via Giulia, 1

Karácsonyi nyitvatartás:

A kiállítás látogatható:
- december 23-ig
- december 27. és 30. között
- január 3. és február 22. között.

A kiállítás december 24-én, 31-én és január 6-án zárva tart.

Az „Új vizeken járok. Írók és művészek Székely Aladár műtermében” című tárlat Budapest után most Rómában lesz látható

2021. november 25-én, csütörtökön 19.00 órakor kerül sor a Falconieri-palota Galériájában, a „Új vizeken járok. Írók és művészek Székely Aladár műtermében” című tárlat megnyitójára. A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum 2020-2021-ben bemutatott tárlata alapján készült. A tárlat képeit E. Csorba Csilla kurátor, művészettörténész válogatta a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

A kiállítás megnyitóján való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz kattintsanak ide.

Ady Endre költő 1906-ban megjelent programadó versét idézi címében a Székely Aladár portréművészetét bemutató tárlat. Az ekkor már Budapesten élő fotográfust elvarázsolják a költő sorai, sokat olvas, a művészetek iránti érzékenységgel látogatja a kiállításokat, művésztelepeket, s külföldi tanulmányútra is elindul. Amit lát, érez a német és az osztrák művészek műtermeiben, rezonál a vers „új horizontok”, „új vágyak” iránti lelkesedésére. Székely a modern fényképezésről 1907-ben publikált cikkében „új áramlatokról”, a „régi, mohos szabályok ledőléséről”, „tudatos, egyéni látásról” ír, s ennek jegyében fotografál.

Józsefvárosi, majd 1910-től Pest belvárosban, a Váci utca 18. szám alatt megnyitott műtermét a magyar szellemi élet jeles alkotói látogatják; a Nyugat folyóirat írói, szerkesztői, a Nyolcak avantgárd művészcsoport festői, zeneszerzők, színészek, s családtagjaik. Értékelik alakuló új formanyelvét, „nyers, de erős képeit”, hogy az arcra, az egyéniségre koncentrál, hogy párbeszéd után, modelljét megismerve kattintja el gépét. Ady Endre kizárólagos fotográfusa volt; a róla készült több mint negyven portré művészetének egyik fokmérője. Képeiből
Írók és művészek címmel 1915-ben válogatást tesz közzé, ez az album, a Váci utcára néző kirakata, folyóiratokban közzétett fotói nagy népszerűséget hoznak számára. Haláláig (1940) a magyar művészi fotográfia megbecsült alkotója.

A kiállítás Székely Aladár sokoldalú életművéből – itáliai város- és zsánerképei mellett – portréművészetét emeli ki; szakmai tudással és művészi érzékkel előállított „gépképírásai” vitathatatlanul a XX. század első két évtizedének úttörő alkotói közé emelik őt. Hitte, hogy a jövőnek dolgozik, s hogy „gyűjteményét” az utókor éppúgy, mint kortársai, irodalomtörténeti és művészettörténeti szempontból is magasra értékelik.

A tárlat 2022. február 22-ig látogatható.

 

 

 

Életrajz

  • 1870 Bleyer /Székely  Aladár március 5-én hétgyermekes zsidó család második gyermekeként született Békésgyulán.
  • 1890–1893 A fényképezéssel Szilágyi József szoba- és címerfestő révén találkozik, aki tehetségesen rajzoló inasát megismerteti a fotográfia mesterségének alapjaival. Tanulóéveit Kolozsváron a Dunky fivérek műtermében, majd Pesten, Mai Manónál és Mertens Edénél tölti.
  • 1893–1897 Gyulán, a Komló szállodával szemben működteti első műtermét.
  • 1897–1899 A gyorsan fejlődő Orosházán tart fenn jól menő műtermet.
  • 1899 Budapesten a VIII. kerületben, a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) tér 1. szám alatt nyitja meg fotóstúdióját, amelyet az 1920-as évek elejéig üzemeltet. Nevét Bleyerről Székelyre változtatja.
  • 1902 A József körút 62. szám alatt egy újabb műtermet nyit, amely az első világháborúig működik. Számos szakmai kiállításon vesz részt, a nagybányai és gödöllői művésztelep alkotóival kerül kapcsolatba.
  • 1906 Külföldi tanulmányútra indul, fölkeresi, tanulmányozza a legjelentősebb német fényképészeti központokat (Münchent, Drezdát, Berlint, Hamburgot), Amszterdamban díjat nyer. Megismerkedik s életre szóló barátságot köt Ady Endrével.
  • 1910 Utóbb legendássá vált „műintézete” a Váci utca 18-ban ekkortól fogadja a látogatókat. Megszületik fia, László. Aranyérmet nyer a budapesti Nemzetközi Fényképkiállításon, londoni szereplésre hívják. Választmányi tagja a Fényképészek Országos Szövetségének, tagja a Művészfényképezők Clubjának.
  • 1915 Karácsonyra Ady Endre és Ignotus bevezetőjével megjelenteti Székely Aladár fényképei. Írók és művészek című portré-albumát, melyet a kritika elismeréssel fogad.
  • 1922 Részt vesz a II. Országos Művészi Fényképkiállításon.
  • 1924 A IV. Művészi Fényképkiállításon nemes eljárású kópiáit mutatja be, díjat nyer. Az 1920-as évek második felében Párizsban, Bécsben, Londonban, Barcelonában állít ki. A Magyar Fényképészek Országos Szövetsége tiszteletbeli elnökének választja.
  • 1926 Saját költségén, Móricz Zsigmond előszavával albumot jelentet meg a felejthetetlen, már-már bálványozott barátról, Ady Endréről készült művészi felvételeiből.
  • 1930 Műterme vezetését fokozatosan átadja László fiának, aki továbbra is használja a Székely Aladár márkanevet
  • 1934 A Magyar Fotográfia című lap szerkesztője, A portrait fénykép jövőjéről értekezést ír
  • 1938 A Budapesti Fényképészek Ipartestülete legmagasabb kitüntetését nyeri el.
  • 1940. szeptember 27-én hunyt el Budapesten.
  • 1943. január 10-én fia, Székely László hősi halált hal Voronyezsnél.
  • 1977/1985 Hagyatékának jelentős része a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe kerül.