Róma, Falconieri - palota (Via Giulia 1.)
A KÉPEKBEN GONDOLKODNAK című mini magyar filmszemle keretében, 2022. március 16-án, 19.30 órakor Sára Sándor: Cigányok (1962, 17') valamint a Feldobott kő (1968, 92') című filmjei kerülnek levetítésére. Bevezető: Gelencsér Gábor, filmkritikus.
A filmvetítésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz kattintsanak ide.
Cigányok
A később operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legnagyobb hatású alkotójává váló Sára Sándor első jelentősebb filmjével nem csak dokumentálni akart, hanem nyíltan állást is foglalt egy égetően fontos témában, összhangban a hivatalos szociálpolitika aktuális irányvonalával. A film főcíme ki is jelöli a kontextust: a cigányság sanyarú helyzetéről beszámoló, számokat, statisztikákat soroló újságcikkek, illetve lehangoló szociofotók villannak fel, a folytatásban pedig Sára a mozgókép eszközeivel illusztrálja a problémát.
Feldobott kő
A Feldobott kő három fejezetre különül, mindegyik egy-egy olyan égető kérdést boncol, amiről a hatvanas években mélyen hallgat a magyar társadalom. Az elsőben a jogtalan internálások és a veréssel kicsikart kényszervallomások sejlenek fel, a második az erőszakos téeszesítést, vagyis a parasztok földjeinek állami kisajátítását feszegeti. Sára egy frappáns filmnyelvi trükkel, a földmérő lencséjén keresztül feje tetejére állítva láttatja a paraszti életet, arra utalva, hogy az a világ, amelyben a munkások és parasztok nevében uralkodó rezsim épp a munkásokat és parasztokat zsákmányolja ki és fosztja meg a földjétől, teljesen kifordult a sarkaiból. Sára Rajk László kirakatperét is a Rákosi-diktatúra fejére olvassa, de a parasztság előítéleteit – a göröggel szembeni, erőszakba forduló gyűlöletet – sem kendőzi el. Érzékenysége a szerencsétlenebb sorsú társadalmi rétegek iránt a harmadik fejezetben érik dühös vádbeszéddé, amikor a mélyszegénységben élő cigányokat tetvetlenítés címszó alatt kopaszra borotválják.
Pásztor Balázs (Balázsovits Lajos) vasutas édesapját (Pásztor János) egy jelentéktelen kihágás miatt az ötvenes években internálják, őt pedig „politikai okok” miatt nem veszik fel az egyetemre. A filmrendezőnek készülő fiú földmérőnek áll, és egy görög partizánnal, Iliásszal, valamint gyönyörű feleségével tanyaközpontot kezd építeni. A parasztok rajtuk kérik számon az állam hamis ígéreteit, idealista elhivatottságuk hamar tragédiába fullad. Balázs később a cigányok sanyarú sorsába is bepillant, és a szocializmust illető kétségei tovább erősödnek.