Róma, Falconieri - palota (Via Giulia 1.)
2025. március 6-án, csütörtökön 18.30 órakor kerül sor a Falconieri-palota galériájában a "Nagy magyar műgyűjtők sorozat Inspired by Rome - Dobos Máté gyűjteménye című tárat megnyitójára. A kiállítás, amelynek kurátora Németh Pál, május 1-jéig tekinthető meg. A belépés ingyebes.
Dr. Dobos Máté gyűjteménye az első abban a most meghirdetett „Nagy magyar gyűjtők” című kiállítási sorozatban, amely a Római Magyar Akadémia gondozásában híres magyar gyűjteményeket mutat be a római közönségnek. Nem véletlen egybeesés, hogy a kiállítássorozat éppen ezzel a gyűjteménnyel kezdődik, hiszen dr. Dobos Máté gyűjtői érdeklődésének fókuszában a híres művészettörténész, kultúrpolitikus, az RMA első igazgatója Gerevich Tibor nevével fémjelzett Római Iskola alkotói állnak. Gerevich iskolateremtő koncepciójában egyszerre biztosította a Rómába érkező magyar képzőművészek számára az örök város több évezredes kulturális örökségét, és az olasz avantgárd művészettel való találkozás és interakció lehetőségét, amely a novecento neoklasszicista törekvései felé mozdította el a magyar alkotók jelentős részét Gerevich nem titkolt szándékával egybehangzóan. A keresztény eszmerendszer, a hagyomány talaja és a modern képzőművészetben a megújulás igénye egyaránt táplálta a Római Iskola művészeinek útkeresését.
Az 1928-ban induló ösztöndíjas mozgalom első művészei közül a gyűjteményben megtalálhatóak Molnár C. Pál, Medveczky Jenő és Kontuly Béla művei. Közülük Molnár C. Pál töltötte a leghosszabb időt Rómában, négy évig dolgozott a Római Magyar Akadémián. Szintén a kollekció része Patkó Károly munkásságának néhány darabja, aki 1923-ban a Szinyei Merse Pál társaság által kapott római ösztöndíjat és az elsők között alkalmazta a Rómában tanult tempera technikát, ami később Aba-Novák Vilmos festészetére is hatott. Czene Béla 10 évvel később, 1938-ban kapta meg a Római Iskola ösztöndíját. Czene festészete már kevésbé a novecento iránya, sokkal inkább a reneszánsz tradíciókhoz nyúl vissza. Ugyanakkor különös áthallás az 1972-73-ban festett aktjain a vázlat motívuma, ami szintúgy jelen van Kontuly Béla 1934-es Akt a műteremben című festményén. Kántor Lajos jóval később 1968-ban volt ösztöndíjas Rómában, egyetlen műve a gyűjteményben az 1970-ben született Csendélet ablakkal című festmény, amely Kántor kubista szellemiségű festői világát tükrözi.
Dr. Dobos Máté gyűjteményében a római iskolához távolabbról kapcsolódó művek is szerepelnek, köztük Mattis Teutsch János 1940-ben festett Modern triumvirátus (Új ember) című munkája, illetve a későbbiekben szintén Aba Novák Vilmos segédjeként is dolgozó Oelmacher Anna 1930-ban készített ülő aktja. A gyűjtemény legújabb darabja Halvax Gyula akvarellje, amely 1929-ben készült a Palazzo Falconieri belvederéjén.
Dr. Dobos Máté gyűjteménye nem egyszerűen egy lenyűgöző művekből álló válogatás, de több nézőpontból is pontosan követi a Római Iskola művészeinek törekvéseit és bepillantást enged abba a folyamatba, amit Gerevich igazgatói, kurátori, művészettörténészi elhivatottsága valósított meg. Amíg a kezdeti valóban erőteljes neoklasszicista vonal Molnár C., Medveczky és Kontuly festészetében tapintható, úgy később Czene már a tágabb értelemben vett itáliai hagyományt követi, s közben mindez finom áthatásban van a kor számos alkotójával, akik hosszabb vagy rövidebb ideig de találkoztak a Római Iskola művészeti ideáival. A gyűjtemény egy másik aspektusa a vászonra vetett intim pillanatok sorát tárja a néző elé, legyen szó a római hétköznapok, a család, vagy a műteremben a festő és modellje közti intimitásról. Mindezzel hitelesen idézi meg a 30-as évek Római Iskolájának világát és egyben megmutatja miként hatott mindez még a 70-es évek közepén is a magyar alkotókra.