Róma, Falconieri - palota (Via Giulia 1.)
November 24-én, csütörtökön 19.30 órakor a Falconieri-palota Liszt Termében az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese és Rajk Judit énekművész ad koncertet. Vezényel: Dobri Dániel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs művészeti vezetője.
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar immár több mint egy évszázados múltra tekinthet vissza: jogelődje az 1901-ben alakult Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesülete vidéki viszonylatban páratlan méretű és színvonalú zenekara volt, mely – többek között Fricsay Richárd, a kiváló katonakarmester vezetésével – sikerrel alapozta meg a szimfonikus hangversenyek gyakorlatát a városban. Az együttest 1950-ben Székesfehérvári Szimfonikus Zenekar néven alakították újjá: sokáig a Vörösmarty Színházzal szoros együttműködésben dolgozott, egészen 2015. január 1-i önállóvá válásáig. Az utóbbi évtizedekben itt megfordult karmesterek, énekes és hangszeres előadóművészek névsora tiszteletet parancsoló: a teljesség igénye nélkül említjük meg Koródi András, Erdélyi Miklós, Medveczky Ádám karmesterek, Fischer Annie, Ránki Dezső és Bogányi Gergely zongoraművészek, Kovács Dénes, Kocsis Albert, Szenthelyi Miklós és Szabadi Vilmos hegedűművészek, Házy Erzsébet, Rost Andrea, Miklósa Erika, Boross Csilla, Simándy József, Radnai György, Kálmándy Mihály operaénekesek nevét. Az együttes repertoárja a barokktól napjaink zenéjéig terjed. A zenekaron belül Ruff Tamás igazgató felkérésére 2021-ben kortárs zenei műhely alakult Dobri Dániel zeneszerző vezetésével, aki kiemelt figyelmet fordít a modern zene népszerűsítésére
„Mária-képek a kortárs zenében”
A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar szakrális kamarakoncertjének központi témája a veszteség és a hiány. Ezt az érzést járjuk körbe olyan kortárs műveken és gregorián énekeken keresztül, amelyek a zene nyelvén értelmezik újra Szűz Mária alakját és személyiségét. Koncertünkön olyan komponisták munkásságába nyerhet betekintést a közönség, mint Arvo Part, aki a kortárs egyházzene legkiemelkedőbb képviselője és egyben korunk legkeresettebb zeneszerzője a filmzene területén is, vagy Hildegard von Bingen XI. századi apáca-zeneszerző, aki az európai zenetörténet első ismert női komponistája. Hangversenyünkön egy különleges utazásra invitáljuk közönségünket, ahol az elhangzó művek között megismerkedhetnek azok történetével is Dobri Dániel zeneszerző egyedi megközelítésében. Képzeljük el, hogy egy képzőművészeti kiállításon vagyunk, egy hatalmas középkori katedrálisban, ahol különböző stílusú Szűz Mária-portrék lógnak a falon egymás mellett. Ezek a portrék különböző korokból származnak egymástól nagyon eltérő stílusú művészek kezei alól. Majd kezdjük el szépen lassan sorban vizsgálni ezeket a hangzó képeket, és próbáljuk meg kihallani belőlük a különböző történeteket, sorsokat! Ezeken a zenei portrékon Szűz Mária különböző ábrázolásait figyelhetjük meg, vagyis a koncerten elhangzó darabokon keresztül a legkülönbözőbb női szerepek tárulnak majd elénk.
Az ARSO Kamaraegyüttese:
- Pápai -Márkus Júlia - első hegedű
- Fehér-Salánki Teodóra - második hegedű
- Kiss Katalin - brácsa
- Lakatos Sára - cselló
- Darázs Renáta - énekművész
- Dobri Dániel - zeneszerző
Műsor:
- Jeney Zoltán: Én imádottam - ének
- Arvo Part: Fratres - vonósnégyes
- Castitatis thalamum – a Las Huelgas Kódexből - ének, cselló
- Hildegard von Bingen: Mária-himnusz -ének
- Ave Maris Stella - a Las Huelgas Kódexből (3’) - ének, hegedű duó
- Dobri Dániel: Lamento- ének, vonósnégyes
- Jeney Zoltán: lamento - ének
- Fekete Gyula: Ave Maria – cselló, ének
- Vladimir Martynov: The Beatitudes (5,5’) - vonósnégyes, elektronika