A római Collegium Hungaricum képzőművészeti ösztöndíjasainak az éves kiállítása

Június 27-én, csütörtökön 20.30 órakor nyílik a római Collegium Hungaricum képzőművészeti ösztöndíjasainak az éves kiállítása. Kurátor: Dr. Németh Pál. A tárlat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával jött létre.

Kiálllító művészek:

• Csuprik Zsuzsa
• Fabricius Anna
• Géczi János
• Kigyós Borbála
• Király György
• Süveges Rita
• Sztanó Zsuzsanna

A tárlat augusztus 9-ig tekinthető meg.

"A Római Magyar Akadémia Képzőművészeti Ösztöndíja annak a hagyománynak az öröksége, amely 1927 óta van jelen az intézmény életében, és amelynek fénykora a Római Iskola (1928-1948) névvel fémjelzett képzőművészeti mozgalom volt.

Az Akadémia képzőművészeti ösztöndíjasai egy hónapot töltenek az örök városban, amely során a pályázatukban vázolt munkatervet valósítják meg, inspirációkat gyűjtenek és előkészítik azokat a munkákat, amelyeket az ösztöndíjas kiállításon mutatnak be 2024. június 27-én a római közönségnek Kör Tér Négyzet címmel.

Róma építészeti megjelenésének domináns elemei a kör és a négyzet. A két geometrikus alapelem látható-láthatatlan módon szövi át a város homlokzatait, tereit és teremt egységet.

Kígyós Borbála kutatásában és munkáiban is egyaránt ennek a felismerésnek a szimbolikáját keresi. Különös kapcsolódás mindehhez, hogy Csuprik Zsuzsa a saját programjában ugyan ennek az architektúrának a ritmikájára teszi a hangsúlyt. A tér, a téri illúzió, a belsőtér Sztanó Zsuzsanna műveiben, mint a gondolatok, és érzelmek terei jelennek meg. Nincs releváns tér és nincs releváns gondolat anélkül, hogy az ne rétegzett formában létezzen. Géczi János dekollázsai ezeket a rétegeket bontják le, egyben tárják fel. Fabricius Anna montázsai is rétegekről beszélnek, megnyitva a nézőben a szabad asszociációk lehetőségét. Süveges Rita a törékeny és fenséges fogalmak metszéspontjában a keresztény női szentek figuráit, Szent Ceciát és Szent Vikróriát találja meg inspirációi forrásának.

A négyzet és kör határolja a teret, Róma terét, amelyben minden másodpercben történik valami. Ennek a folytonos nyüzsgésnek, vibrálásnak a kontra pozíciója Király György Giorgio Morandi inspirálta művészete, ami mindezzel szemben a csendet helyezi előtérbe, a személyekre és a helyekre dedikált csendet, a római csendet." ( Dr. Németh Pál, kurátor)

CSUPRIK ZSUZSA (Szekszárd, 1990), kerámia szobrász

„Számomra a föld, mint anyag egyet jelent mindennek a kiindulásával, minden létező teremtett dolog alapjával, amelyből vétetik, és ahová visszatér. Kerámiaszobraim spirituális töltetét az adja, hogy az élet eme körforgását működtető erők milyenségét kutatom. Munkáimon keresztül, egyrészt a természetben megtalálható struktúrák ritmikájának bemutatása, másrészt pedig az emberekben munkálkodó érzelmek természetének felfedezése a célom.”

FABRICIUS ANNA DLA (Budapest, 1980), médiaművész

„Fotó-és video alapú munkáim mellett az elmúlt években egyes sorozataim egy kísérletezőbb irányt vettek fel. Míg korábban a szöveg volt az egyetlen forma, ami a kép kereteit kitágította és többrétegű jelentést adott a látottaknak, az utóbbi években az erőteljes gesztusok, a minimalista formavilág és a vonalrajz árnyalja a fotografikus értelmezést. Hasonlóan tisztán a fotográfia eszközeivel létrehozott sorozataimhoz, sokszor ezekben a munkákban is az foglalkoztat, amit nem direktben lát az ember, tehát befogadásához egy szabad asszociációs játék részeseivé kell váljunk, ami értelemszerűen saját előképeinkből és tapasztalatinkból építkezik.”

GÉCZI JÁNOS  PhD (Monostorpályi, 1954), Költő, képzőművész

„A dekollázsolás során a destrukciót eredményező hasítás, a falragaszok, plakátok tépése vonzott. Európa sok nagyvárosát bejártam, hogy zsákmányhoz jussak. Az elődökkel ellentétben nem azon hirdetményekkel rokonszenveztem, amelyek pusztán nyersanyagul kínálták magukat s a magam elvei mentén, tetszésem szerint alakíthattam át, roncsolhattam őket tovább, hanem amelyeket a véletlenek be is fejeztek, s rám csak a rájuk mutatás, a megnevezés maradt. … Végtére is a mű, ideális formájában, csupán a megpillantása idejében létezik.”

KIGYÓS BORBÁLA (Pécs, 1972), képzőművész, designer

„A kör és a négyzet periodikusan gyakran visszatérő szimbólum munkáimon folyamatosan alakuló és bővülő jelentésrendszerrel. A kör például a tökéletesség, a kezdet és a vég, az egymásba visszatérő periodicitás szimbóluma. De a körök másutt szemek, a sok-sok szem, ami körülvesz és figyel bennünket. A kör mindig az isteni, az égi, a szellemi tartalom, szemben a négyzettel, amely az emberi, a földi és a testi jelképe.”

KIRÁLY GYÖRGY (Szolnok, 1982), festőművész

„Fő motívumom az évek folyamán a csendélet lett. Kopott, haszontalan tárgyaim tömbszerűsége egy vizuális világ megteremtésére adnak lehetőséget, amely a csend fogalmába vezet át. A vizualitás saját nyelvezete egy önformáló, tárgy felettiségbe mutat, mely az anyagon keresztül jön létre".

SÜVEGES RITA (Szolnok, 1986), Képzőművész

„Művészeti tevékenységem alapja a kutatásalapú, közösségi tudásmegosztó performatív események szervezése, a kiállítási kontextusban pedig a festészet alapú installatív médiumok széles skálájának használata. Témáim az ökológiai és éghajlati válságban gyökereznek, fő motivációja a környezeti kérdések társadalmi kontextusba való elhelyezése a művészet képzeleti működésmódján keresztül”.

SZTANÓ ZSUZSANNA (Csongrád, 1990), Képzőművész

„Alkotói munkáimban mindig vissza-visszatér a térbeliség, az illúziókeltés fogalma, amely egy aprólékos kis külön világgal párosul. A térben elhelyezkedő síkokkal és térélményekkel foglalkozom, külső és belső terekkel egyaránt. Vélem, hogy belső tereink a gondolatok és az érzelmek helyei: megfoghatatlan, az egyénen kívülálló számára meghatározhatatlan területek”.