Via l'Aquila, 66/74, 00176 Roma
A római Collegium Hungaricum egy retrospektív vetítéssel emlékezik meg Gyöngyössy Imre rendezőről, költőről. A holnap reménye c. vetítéssorozatra 2021. szeptember 13-17. között kerül sor a római Nuovo Cinema Aquila moziban.
A sorozat keretében a következő filmek kerülnek bemutatásra, eredeti nyelven, olasz felirattal:
2021. szeptember 13.
- 18.00 óra Férfiarckép (1964, 9’). Rendező/forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre; Virágvasárnap (1968, 81’). Rendező/forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre
- 20.30 óra Meztelen vagy (1971, 90’) Rendező: Gyöngyössy Imre
2021. szeptember 14.
- 18.00 óra Szarvassá vált fiúk (1974, 90’). Rendező: Gyöngyössy Imre
- 20.30 óra Várakozók (1975, 91’) Rendező: Gyöngyössy Imre
2021. szeptember 15.
- 18.00 óra Két elhatározás (1977, 74’). Rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna
- 20.30 óra Töredék az életről (1979, 91’). Rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna
2021. szeptember 16.
- 18.00 óra Add tudtul fiaidnak (1985, 60’). Szerző/rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin
- 20.30 óra Jób lázadása (1982, 100’). Rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna
2021. szeptember 17.
- 18.00 óra Száműzöttek (1991, 100’). Rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna. A vetítést követően Terdik Sebestyén beszélget Gyöngyössy Imre alkotótársaival: Kabay Barnával és Petényi Katalinnal.
- 20.30 óra Remény és Mítosz (2015, 2x24’). Rendező: Petényi Katalin, Kabay Barna.
Mágikus realizmus, a látomás és valóság szimbiózisa, költői expresszív képek közvetítették több mint három évtizeden át Gyöngyössy Imre üzenetét a történelem száműzötteiről, kiszolgáltatottairól, azokról a névtelen hősökről, akik belső energiájukkal, morális tartásukkal szembeszegülnek az erőszaknak. Versekben, drámákban, játék- és dokumentumfilmekben fogalmazta meg újra és újra ars poeticáját: hitét az emberben, a szeretet teremtő erejében. Ellentmondott mindenfajta destrukciónak, diktatúrának és terrornak, a gyilkos indulatokkal szemben pozitív eszméket próbált felmutatni.
Gyöngyössy Imre 1930-ban született Pécsett. Gyermekkorát egy dunántúli kis faluban töltötte, ahol édesapja körorvos volt. A mítosz, archaikus paraszti világ, az ősi rítusok, a természet és közösség harmóniájában élő ember élménye egész életében elkísérte. Tíz éves korában a Dante Alighieri Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba került, ahol anyanyelvű szinten tanult meg olaszul. Dantet és Petrarcát olvasva nőtt fel. Itália szellemi és kulturális öröksége egész oeuvre-jének kiapadhatatlan forrása, ihletője lett.
1951-ben mint olasz szakos egyetemi hallgatót letartóztatták. Egy koncepciós perben állam ellenes összeesküvés koholt vádjával három év börtönbüntetésre, tíz év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Két évig még szülei sem tudták, hogy életben van-e. „Álltam az akasztófa alatt. Szembenéztem saját és barátaim halálával. Az emberi lét mezítelensége, kiszolgáltatottsága, az élet-halál közelsége véste belém a művészetnek azt az elkötelezettségét, hogy az embereknek nem csak napi gondjaival, napi örömével kell foglalkozni. Megtanultam mit jelent az emberi egymásrautaltság, barátság, áldozatvállalás, a következő napba vetett hit ereje… A magánzárkában jöttem rá, mielőtt még Thomas Mann Józsefét olvastam volna, hogy minden embernek megvan az az adottsága, hogy a legnyomorúságosabb „kútban” is kitermelje magából saját létfenntartó energiáit, a túlélés energiáját, a reményt.” – emlékezett vissza börtönéveire Gyöngyössy Imre. A sztálinista politikai börtönökben papír és ceruza nélkül fejben olaszul verseket írt. A börtönben eltöltött évek és későbbi találkozásai a század üldözötteivel meghatározták életművét.
A börtönből súlyos betegségekkel szabadult. 1956-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró-filmrendező diplomát kapott. Első játékfilmjével, a Virágvasárnappal nemzetközi hírnevet szerzett. A külföldi kritika a legnagyobb elismeréssel üdvözölte az elsőfilmes rendezőt, az olasz újságok „magyar Pasoliniként” emlegették.
Későbbi játék- és dokumentumfilmjeiben a szabadság határait - határtalanságát kutatta. A születés – halál- újjászületés, a mítoszok cselekvésköltészete, az alapvető emberi kapcsolatok: a barátság, szerelem, anya- fiú – testvérek egymásra találása, az öntudatra ébredő ember, a történelem és az egyes ember személyes drámája érdekelte. A hetvenes évek végétől alkotótársaival Kabay Barnával és Petényi Katalinnal különböző kontinenseken készített filmeket a száműzöttekről, hazátlanokról, emberi jogaiktól megfosztottaktól a Gulág, Kazahsztán munkatáboraitól a Dél-kínai tengerig. Filmjeit nagy sikerrel vetítették a világ legrangosabb nemzetközi filmfesztiváljain, díjakkal jutalmazták, hazájában azonban hosszú ideig az Államvédelmi Szolgálatok célkeresztjében állt, csak halála előtt 1994-ben rehabilitálták. Versei életében csak olaszul jelentek meg.
Gyöngyössy Imre bár nem érte meg a XXI. századot, de filmjeiben napjaink legaktuálisabb problémáiról szól: népirtásokról, testvérháborúkról, tirannizmusról, terrorizmusról, börtönben ártatlanul szenvedőkről, a természet pusztulásáról, a világ szennyeződésétől az atomháború lehetőségéig. Az emberi személyiséget fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet a testi-szellemi éhségkatasztrófákra a depresszión át a reményvesztésig: „Minden ember, akár a megközelíthetetlen sivatagban szomjazik, akár egy világszervezet vagy nagyhatalom élén állandóan mikrofonok erdejében áll; egyformán öntörvényű, külön univerzum. Olyan „atom-reaktor”, akinek saját emberségétől függ, hogy szennyezett, romboló, vagy építő energiákat sugárzik-e szét. Mindenkinek erőfeszítéseket kell tenni saját igazságának megtalálására. Mindenkinek meg kell megvívnia „belső forradalmát”. Csak a másokért is felelősséget vállalni tudó személyiségek és az emberi jogokat biztosító közösség kölcsönhatásából születhetnek szabad társadalmak. Meg kell találnunk a század nihilizmusával szemben a gyerekeinknek is elmondható hiteles igeneket a szorongás helyett, a hétköznapi derűt és megalapozott életörömöt.”
Születésének 90. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filmintézet teljes körűen digitalizálja, felújítja és retrospektív sorozatokban mutatja be a karizmatikus költő-filmrendező filmjeit. Versei (köztük sok publikálatlan) a Stigma c. magyar olasz bilingva kötetben jelentek meg a Nap Kiadó kiadásában.
Petényi Katalin