Róma, Falconieri - palota (Via Giulia 1.)
Molnár Vera: VARIAZIONI ICÔNE című tárlata
- időpont: 2023. november 23. - 2024. március 3.
- kurátor: Francesca Franco
- megnyitó: november 23., 19.00 óra
- A kiállításra a belépés ingyenes
November 23-án, csütörtökön 19.00 órakor nyílik a Falconieri-palota Galérájában Molnár Vera: Variazioni icone című tárlata.
A megnyitón felszólalnak:
- Kudar Gábor, a Collegium Hungaricum Róma igazgatója
- Francesca Franco, kurátor
- Szöllösi Nagy András, Nemes Judith, Andrea Perotta műgyűjtők
Molnár Vera (1924-) magyar származású francia médiaművész. A számítógépes művészet úttörőjeként tartják számon. 1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola. 1946-1947: ösztöndíjasként Rómában tartózkodott, majd férjével, Molnár Ferenc pszichológussal Párizsban telepedett le. 1960-ban Garcia-Rosi Morellet-vel, Francisco Sobrióval, Joel Steinnel, Yvarallal és férjével megalakította a Groupe de Recherche d’Art Visuelt. 1967: a Párizsban az Institut d’Esthétique et des Sciences-ben dolgozó Art et Informatique csoport alapító tagja volt. 1979: a párizsi Georges Pompidou Központban működő Atelier de Recherches des Techniques Avancées-ben dolgozott. 1980-1990: a párizsi Centre de Recherche Experimental et Informatique des Arts Visuels (Université de Paris I.) alapítója és docense. Budapesti főiskolai tanulmányai alatt ismerte meg Paul Cézanne festészetét és a kubizmus törekvéseit. Első absztrakt festményeit 1946-ban készítette. 1948-ban Dürer Melankólia című rézkarcától inspirálva geometrikus rajzokat készített. 1959-1968 között a „machine imaginaire” segítségével dolgozott, egy olyan szerkezetével, amely a számítógéphez hasonlóan a művészi alkotómunkában mintegy az emberi agyat helyettesíti. 1968-tól foglalkozik a számítógépes művészet lehetőségeivel, 1974-1976 között kidolgozta a „Molnár”-programot, amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. Főiskolásként kubista, majd absztrakt képeket festett, az 50-es évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz. Az 1960-as évektől a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematikai alapon bontakozik ki, az egymásra következő, egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra, a „fantasztikus eseményre” koncentrálva. Az informatikát eszközként, a művészi alkotómunka felgyorsítójaként használja, egyben a művészet tradicionális fogalmától való elszakadás eszközeként. Az alapelemeket jelentő négyzet és a téglalap alakú formák kompozíciós rendjének meghatározása, a „tűréshatárok” megjelölése után számítógéppel készíti el a kompozíció lehetséges variációit. A kontúrrajzoktól jut el a teljesen kitöltött formák felé, a kinyomtatott variációkból választja ki a végleges, vászonra szánt változatot. Utóbbi műveiben fordított eljárást is alkalmaz: a kép elkészítése után elemzi számítógéppel a további lehetséges variációkat.
Együttműködő partnerek: Szöllösi-Nagy–Nemes Collection, Ferenc Offenbacher Collection, The Mayor Gallery,London and New Murano Gallery.