Elhunyt Vera Molnár, brilliáns elme és a digitális művészet úttörője.

Valérie Duponchelle cikke a lefigaro.fr oldalon jelent meg 2023. december 7-én.

A magyar származású, Párizsban élő francia képzőművész a szó legnemesebb értelmében a "művészek művésze" volt. Január 5-én töltötte volna be 100. életévét.

Molnár Vera 1924. január 5-én Budapesten született, Gács Vera néven. A magyar származású francia művésznő az absztrakciót a költészetig vitte, a maga kísérletező módján folytatva Josef Albers, a Bauhaus egyik vezéralakjának a Hódolat a térnek című művét. Molnár Vera a franciává válással Véra Molnar lett, az ékezetek helyet és szótagot cseréltek. A galériájától tudtuk meg, hogy a kortárs képzőművészet ünnepelt alakja december 7-én, Párizsban, nem sokkal 100. születésnapja előtt elhunyt.

A geometrikus absztrakcióhoz közel álló, a véletlen szépségének művészét a digitális és algoritmikus művészet úttörőjének tartják. Piet Mondrian és Paul Klee csodálója, valamint François Morellet közeli munkatársa hosszú, megszakítás nélküli művészi pályafutása során a legkülönfélébb anyagokat és médiumokat használta. Ez a csillogó szellemű nő rajzolt, ragasztott, festett, szobrokat, programokat és fényképeket tervezett, valamint installációkat, grafikákat és művészkönyveket készített.

Naplói 1976 óta kísérik munkásságát. 2012 márciusában Amely Deissnek és Vincent Babynak mesélt magáról nagy humorral és pontossággal (Vera Molnár, Une rétrospective 1942-2012, Bernard Chauveau éditeur, Párizs). "Anyu egy meglehetősen sznob 'burzsoá' volt, akinek Alma Mahler volt a példaképe. Úgy öltözködött, mint Alma Mahler, úgy akart viselkedni, mint Alma Mahler, úgy szerette a művészetet, mint Alma Mahler. Volt egy nagybátyám, aki vasárnapi festő volt (Rembrandt-stílusú köpenyt csináltatott magának). Tisztásokat és aljnövényzetet festett táncoló nimfákkal (...) Elvarázsolt az olajfesték illata és a kis zöld és sárga levelek (...). (...) Ettől a nagybácsitól kaptam egy tanév végén ajándékba egy csodálatos pasztellkrétás fadobozt, amit nyáron magammal vittem a Balaton melletti vidéki házunkba. Minden este kiültem a kertbe, és lerajzoltam a naplementét a tó felett."

A kislánynak művészi megérzései voltak erről a "tökéletes boldogságról". "Nagyon hamar rájöttem, hogy nagyon rosszul fog sikerülni a rajzom, mert csak négy szín volt: a tóig vezető fű zöldje; egy kék a tó színére; egy második szürkéskék az égboltra és egy sötétebb szín a tó túloldalán lévő vulkanikus hegyekre". Ahogy teltek a napok, a kréta elhasználódott... Hogy bírta volna ki egész nyáron? "Ezért kitaláltam egy programot: hogyan tudnék más színekre áttérni. Elhatároztam, hogy először az első négy színtől jobbra lévő színeket használom, a következő héten pedig a balra mellette lévő színeket, újabb négy színt. Ezt elég sokáig csináltam, aminek az lett a vége, hogy variációkat hoztam létre anélkül, hogy tudtam volna, mik ezek" - magyarázta Vera Molnár, akinek Dürer Melankólia (1514) című metszetén látható számokkal teli mágikus négyzete keltette fel az érdeklődését, egy 4 x 4-es négyzet, amelybe 1-től 16-ig terjedő számok vannak beírva. Hajlékony geometriája Paul Klee absztrakt tájképeitől való gyengéd elrugaszkodás. (Variációs architektúra, 1927). A színek itt életre kelnek, mint egy virág monokróm szirmain (Egy 9 négyzetből álló terület felosztása, 1995).

Korai elszántságának és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Molnár Ferenccel való találkozásának eredményeként már nagyon korán kirajzolódott az a különleges út, amely 1948-ban Párizsba vezette. A művészet és a tudomány a művészpár állandó vitáit táplálta, amely házasságukat rendkívül ellentmondásossá és dinamikussá tette. Tizenhat éves korától kezdve ő választotta a sorsát. "Egyszer csak úgy döntöttem, hogy nem hiszek többé Istenben, nem akarok többé templomba járni, nem akarok többé zongorázni, festeni akarok, és úgy döntöttem, hogy Franciaországban alakítom ki az életemet. Először azt képzeltem, hogy Franciaország, Párizs a művészet hazája, aztán olvastam valahol, ahol elmagyarázták nekem a Francia Köztársaság - nem Franciaország, hanem a Köztársaság - eszméjének szépségét. A Francia Köztársaságban akartam élni" - mesélte a lázadó diáklány a családjának, akik megdöbbenve látták, hogy a budapesti Sturm művészeti iskolában (férfi!) aktokat rajzol. Fiatalon kommunista volt, de a kommunista magyar miniszterelnök, Rajk László "kémkedés és hazaárulás" miatti kivégzése után, 1949-ben teljesen elhagyta a kommunizmust. Molnár Vera több mint 15 évig nem tért vissza Magyarországra.

A két fiatal magyar diák, Molnár Ferenc és Vera először magyar ösztöndíjjal Rómába mentek, ahol hat hónapig maradtak, majd 1947 decemberében hatnapos turistavízummal érkeztek Párizsba. Vera nagybátyja, Alexandre (Sándor) Trauner fontos pozíciót töltött be a filmiparban, és 1929 óta Párizsban élt. Ő vezette be a fiatal párt a Café Selectben 'a magyar művészek asztalához', Beöthy István és felesége, Steiner Anna, Csáky József és Monda de Misztrik mellé. Meghatározónak bizonyult 1957-ben a fiatal François Morellet-vel való találkozásuk. "Kutatásaik tudományos módszereken, pszichológián és a Gestalt-elméleten alapulnak" - lelkendezett Morellet, a minimalizmus előfutára (1926-2016), akit François Molnár mutatott be honfitársának, Victor Vasarelynek, aki viszont az ő nagy barátja lett.

"Molnár Vera 99 éves volt. Az 1924-ben Budapesten született művésznő, a számítógépes kódolás úttörője a művészetben, jelenleg Christian Briend, a Musée national d'art moderne kurátorával együtt dolgozott egy 2024 februárjában nyíló nagyszabású kiállításon" - áll a Centre Pompidou "mély szomorúsággal" fémjelzett közleményében. 3 fekete négyzet, 3 szürke téglalap, 5 kék téglalap (1950); Négy véletlenszerűen kiosztott elem (1959); 9 piros négyzet (1966): a címek szigorúak, de a művész élénk és melegszívű volt. Molnár Vera a konkrét művészet mozgalmához tartozó, egyszerű geometriai formákra épülő munkái a vizuális érzékelés hatásaival játszanak (Négyszögletű szerekezet narancssárga háttéren, 1967)..

"1961-ben François Morellet-vel és férjével, a művész és kutató François Molnárral együtt társalapítója volt a Vizuális Művészeti Kutatócsoportnak (Groupe de recherche d'art visuel - Grav). Vera Molnár 1968-tól az egyik első művész volt, aki algoritmusok segítségével a számítógépet tette kedvenc eszközévé. Már 1959-ben megalkotta 'képzeletbeli gépét', egy egyszerű programot, amely a formák átalakítását irányítja, utasításokat és tilalmakat kombinál, dönt a formákról, színekről, textúrákról, anyagokról és hordozókról, és az általa kiválasztott javaslatokat egy tekercsre rajzolja" - magyarázza a párizsi múzeum. Megalkotta az algoritmusok által generált képek létrehozásának módszertanát, és szenvedélyesen érdeklődött a 'művészet jövőbeli tudománya' iránt. Mint ilyen, a digitális művészek fiatalabb generációját is izgatja.

Folyamatos játék a számítógéppel

Idén télen Vera Molnár Cent (ou mille) façons de faire (száz vagy ezer módon elkészíthető) címmel mutatta be kiállítását a Galérie 8+4 új kiállítóterében (13, rue d'Alexandrie, Párizs), 2023. október 14-től 2024. január 20-ig. "Piet Mondrian és Sonia Delaunay tanítványa egy figyelemre méltó kiállítással ünnepli 100. születésnapját a reflektorfényben" - közölte a párizsi galéria. "A művésznő, a digitális művészet igazi úttörője az elmúlt hónapokban folyamatosan rajzolta és reprodukálta a kis keresztek motívumát, amely a Galérie 8+4 egy egész falát borítja. Száz kereszt szimbolizálja azt a száz évet, amelyet a Földön töltött, újragondolva a kortárs művészet kódjait, minden egyes megjelenésébe egy 'csipetnyi rendetlenséget' oltva. Ez a kiállítás sem kivétel a szabály alól, a készítés és a feloldás, a konstruálás és a dekonstruálás ezerféle módját kutatja, hogy végül csak a véletlen szépségét őrizze meg".

2022 áprilisában a galéria bemutatta új alkotását, a "2% de désordre en co-opération" (két százalék rendezetlenség az együttműködésben) címűt. Molnár Vera 1968-ban kezdett számítógépet használni. De az ötletek mindig az ő agyában csíráztak ki, a számítógép nem hozta létre helyette a műveket. Gyors és hatékony eszköz, és ahogy ő beszélt róla: "Munkáim nagy része számítógépen készül és gyakran számítógépen kerül kivitelezésre. De ha van valamilyen értékük, vagy éppen ellenkezőleg, ha egyáltalán nincs, a gép semmiképpen sem felelős érte. A számítógép, bármennyire is meghökkentő, egyelőre nem több, mint egy eszköz, amely megszabadítja a festőt a klasszikus, szklerotikus örökség kötöttségei alól. Hatalmas kombinatorikai kapacitása megkönnyíti a lehetőségek végtelen mezejének szisztematikus vizsgálatát."

Az 1990-es évektől napjainkig Vera Molnár művészete a számítógéppel való folyamatos játékról szólt. Protokollt kialakítva, mindenféle képeket készített, amelyeket teljesen szubjektív módon, kézzel és teljes modális szabadsággal komponált meg, ami a készítés módját, a formák és az anyagok kiválasztását illeti. A galériája reménykedett abban, hogy megéri a 100. születésnapját.