Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt, és a 1848-as európai forradalmi hullám résztvevő nemzetei közül egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
Pesten 1848. március 15-én győzött a polgári forradalom. A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és az Irinyi József által megfogalmazott, a modern polgári magyar nemzet életkereteit tartalmazó tizenkét pontot. A Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.
A forradalmi események, majd az 1848 nyarán elinduló szabadságharc eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni a magyar sereg felett.
Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója és a szabadságharc központi alakja a fegyverletételt követően az Ottomán Birodalom területére menekült, majd Londonon keresztül eljutott az Egyesült Államokba. 1851 utolsó napján Millard Fillmore amerikai elnök fogadta őt és társait, 1852. január 5-én a szenátus, majd 7-én a kongresszus két háza köszöntötte a magyar vendégeket. A washingtoni ünneplés után hét és fél hónapos országos körút következett, melynek során 1852. február 19-én Cincinnatiban felvették a helyi szabadkőműves páholyba. Ezen utazásainak megvolt az a kettős eredménye, hogy eszközöket szerzett a Magyarország érdekében történő lelkesedés megújítására és hogy a világ nem feledte el Ausztria korona-tartományává tett hazánk önállóságát.
Kossuth mellszobra egyike a Capitoliumban található két nem-amerikai állampolgárokat ábrázoló mellszobornak. A talapzaton ez áll: "Louis Kossuth, a magyar demokrácia atyja".
Kossuth erőteljes angol és amerikai beszédei annyira lenyűgözték és megérintették a híres kortárs amerikai szónokot, Daniel Webstert, hogy könyvet írt Kossuth életéről. Ahogy a befolyásos kortárs amerikai újságíró, Horace Greeley mondta Kossuthról: "A szónokok, hazafiak, államférfiak, száműzöttek között nincs élő vagy halott, ki kiválóbb nála".
„Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről, a nép nélkül. Ez a demokrácia, és ez korunk szellemének uralkodó tendenciája.” – részlet Kossuth Lajos Ohio állam törvényhozása előtt elhangzott beszédéből 1852. február 16-án, több mint egy évtizeddel Lincoln Gettysburgi beszéde előtt.
Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa. A korabeli fényképeket és metszeteket tartalmazó videóban Varga Bálint angol nyelven szavalja el George Szirtes fordításában Petőfi Sándor Nemzeti Dal című költeményét.