Dr. Telkes Mária: A Magyar Napkirálynő

1987 óta az Amerikai Egyesült Államokban március a nők történelmének hónapjaként van számon tartva, melynek keretein belül évente megünneplik azokat a nőket, akik gyakran méltatlanul keveset emlegetett, de kiemelkedő teljesítményeikkel számottevően hozzájárultak az Amerikai Egyesült Államok történelméhez. Március hónapban a Liszt Intézet arra vállalkozik, hogy három olyan kiemelkedő magyar nő életét és munkásságát mutassa be a közönség számára, akik jelentősen hozzájárultak az Egyesült Államok történelméhez.

A sorozat első részében nagy örömmel mutatjuk be dr. Telkes Mária magyar biofizikust és feltalálót, akit „Napkirálynő”-ként is neveztek, hiszen már akkor is napenergiával és annak hasznosításával foglalkozott, amikor a fenntarthatóság és a környezettudatosság még igen gyerekcipőben járt. Számos szabadalma mellett elsők között alkotott napenergia működtette fűtésrendszerrel felszerelt házat, de tervezett napenergiával működő sütőt is, amely leginkább Indiában vált népszerűvé. 

null

Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten egy jómódú család első gyermekeként. A budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika-matematika szakon, majd ugyanott fizikai-vegytanból doktorált. Nagybátyja, Ludvig Ernő segítségével, aki a clevelandi magyar konzul volt 1924-ben, az USA-ba került és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában, ahol George W. Crile mellett dolgozott. Másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője lett. Az itt folytatott kutatásai közben alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet.

A harmincas évek végén Cleveland után Bostonban folytatódott Telkes Mária pályafutása, ahol kutatóként és tanárként a napenergiára, és annak felhasználására fókuszált a MIT-ben (Massachusetts Institute of Technology). Az intézményen belül 1938-ban jött létre, és egészen 1988-ig működött, a magántőkéből finanszírozott Solar Energy Research Project, melyben kezdetben a kutatócsoport tagjaként, majd 1940-től már a vezetőjeként jeleskedett a magyar tudósnő. A projekt keretei között alkották meg a legelső, vízzel töltött kollektorokkal felszerelt szolárházakat. A technológia fejlődésének útjában a hő tárolásának kérdése állt, melyre Telkes kémiai alapokon nyugvó megoldása volt a kulcs.

„Dr. Telkes Mária találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annakidején az autó feltalálása volt. […] Mi hát ez a csodálatos felfedezés? Dr. Telkes Mária, a clevelandi biofizikai intézet vezetője, a világhírű Crile professzor első munkatársa, megtalálta annak a módját, hogyan lehet a nap hőenergiáját az iparban és mezőgazdaságban használható elektromos árammá változtatni.” (Az Est, 1937. október 2)

null

A második világháború alatt az amerikai pilótáknak olyan, napenergiával működő, sótalanító berendezést fejlesztett ki, mely ivóvizet állított elő tengervízből, így mentve meg a bajba jutott katonák életét. A könnyű, hordozható, naponta mintegy egy liter tengervíz lepárlására alkalmas desztillátor, amelyhez csak műanyag filmre és a napsugárzásra volt szükség, a pilóták felszerelésének szerves része lett.

A Dover "Napház". Forrás: MTI Archives

A Dover "Napház". Forrás: MTI Archives

Legismertebb találmányát, a Boston melletti Dover Sun House fűtési rendszerét 1948-ban alkotta meg. A hosszú távú kísérleti projekt részeként felépült passzív ház volt a világ első kizárólag napenergia hasznosításával fűtött kísérleti lakóépülete, az ún. Napház. A nap hatalmas ablakokon keresztül melegítette az üveg mögött rekedt levegőt és mögötte egy fekete fémlapot. A hőt a fémlapról ventilátorok vitték a Glauber-sóval töltött, a falakban rögzített tárolókba. Minden helyiségben ventilátorok fújták be a meleg levegőt. A falak fűtötték a házat, s ahogy a só hűlt ki, úgy használta fel a nap energiáját. A rendszer a kor leginkább költséghatékony megoldása volt. Télen fűtött, nyáron hűtött.

null

Dr. Telkes Mária 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését tudhatta magáénak, és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját is megkapta. 2012-ben örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame).

Telkes Mária munkásságát és sikerességét jelzi húsz szabadalma, több mint száz tudományos publikációja és az általa elnyert tizenkét nemzetközi kitüntetés (köztük az Amerikai Tudományos és Kutatás-fejlesztési Hivatal díja). Az amerikaiaknak a magyar tudósnő iránti tiszteletét az is jelzi, hogy iskolák névadója lett például Dél-Karolinában, Ohióban vagy San Francisco-ban.

Nem alapított családot az óceánon túl. Az amerikai karrier mellett is megőrizte magyarságát, élete végén, kilencvenöt évesen – hét évtized után – tért haza, s még abban az évben, 1995-ben elhunyt Budapesten.

Tudta?

  • Dr. Telkes Mária 1934-ben már sikert sikerre halmozva a New York Times hasábjain színészek és sportolók között egyetlen tudósként képviselte az év legismertebb nőit, az 1935. január 27-ei Az Est lap pedig arról számol be, hogy a Cleveland Oress legsikeresebb nőinek listájára is felkerült.
  • Dr. Telkes Mária 1952-ben elsőként kapta meg az Amerikai Női Mérnökök Társaságának (Society of Women Engineers Achievement Award) életműdíját.
  • Steve Jobs-szal és Gábor Dénessel egyidejűleg, 2012-ben az Egyesült Államokban Telkes Máriát is posztumusz beválasztották a Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába (National Inventors Hall of Fame), amely az emberiség javát szolgáló újítások elismerését és bemutatását szolgálja.
  • A napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”, és a passzív házakat is „Telkes-házként” emlegetik.