Kunstmatrix

Az Érintés Nélkül címmel fémjelzett virtuális kiállítás keretein belül Kustán Melinda textiltervező iparművész a textilben rejlő művészi lehetőségek kifogyhatatlan tárházát mutatja be.
Sokrétű művészeti alkotásai nem csak a vallásos, bibliai és irodalmi forrásokból merítenek, de saját élettapasztalatai, gondolatai és a világról alkotott képe is megjelenik falikárpitjain.
„ A textilnek lágy térbelisége van, érintése gazdag érzelmeket kelt, bizonytalan formájú asszociációkat képes kiváltani. Ölelően beleburkolódzhatok egy meleg takaróba, lágyan megszűrheti az ablakomon bejövő fényeket a függöny, járás közben a szoknyám ringása erotikus vágyakat kelthet másokban.”
Textiljei és tervei az anyagok felhasználásának módjait hivatottak kibővíteni, a sík és a tér, a kint és bent határán mozognak, nyílnak a térbe - zsebekkel, intenzív színeikkel, az egymásra varrt foltokkal, vastag kontúrokkal - vagy simulnak a fal, illetve padló síkjába.
„A textil gazdag, számtalan kifejeződési formáját használom alkotásaimban. Felülete lehet vastag, azon belül érdes, vagy puhán simogató, nehéz, vagy könnyű, fényes, vagy matt. A textil bársonyként, brokátként, damasztként, jacquard szövetként mutathat gazdagságot, lehet durván erőteljes, mint a zsákvászon vagy a daróc, hétköznapi, mint a farmer anyaga, hűvösen decens öltöny – kosztüm alapanyagaként. Hordozhat erős utalásokat a szexualitásra finom habselyem – csipke kombinációban, de utalhat végletes megnyilvánulásokra bőrből készült fehérneműk esetén. Puhán, süppedően, hedonistán simogathat, energikusan, sportosan ráfeszülhet a formákra. A textil élő anyag.” – mondja a művész.

A mintegy 30 évnyi alkotótevékenységet és számos egyéni és csoportos kiállítást maga mögött tudó iparművész készítette el a budapesti Nemzeti Színház nagyszínpadi függönyét, melynek vezető motívuma az életfa. Törzsét a honfoglaláskori tarsolylemezek díszítményei, lombkoronáját a történelmi Magyarország hatvan tájegységének motívumkincsei ihlették, melyek hímzését az adott tájegységen élő vagy onnan származó hímző asszonyok végezték. A mű az összetartozás élményét közvetíti.
Kustán Melinda korai tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában folytatta, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán, a mai MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) jogelődjén tanult nappali képzésen. Két évvel formatervező végzettségének megszerzését követően középiskolai tanárként diplomázott.
A kiállítás október 14-től egy hónapig lesz elérhető a közönség számára ezen a linken.