A podcast-sorozatunk utolsó részét a háború utáni időszaktól napjainkig tartó irodalomnak szenteltük.
Aki még nem hallgatott bele az előző adásainkba, annak javasoljuk, hogy ismerkedjen meg az első és a második résszel, amelyekből sok érdekesség derül ki a magyar művekről és szerzőikről az első írásos emlékek megjelenésétől egészen a II. világháborúig.
Miről nem esett még szó?
Az Újhold-kör meghatározó tagjairól, a gyermek-édesapa közötti kapcsolatról szóló regényekről, „Péterek” nemzedékéről, valamint olyan jelentős női írókról, mint Nemes Nagy Ágnesról és Szabó Magdáról – minderről a műsor harmadik részében beszélgetünk.
Podcastunk vendégei Okszana Jakimenko tolmács és műfordító, valamint Kozlov Sándor intézetvezető és Dárja Mamontova, sajtókapcsolatokért és SMM kommunikációért felelős munkatárs.
Jó hallgatást kívánunk!
A podcastban említett szerzők és művek címei itt találhatóak
MAGYAR IRODALOM A HÁBORÚ UTÁNI IDŐSZAKTÓL NAPJAINKIG
- Újhold-nemzedék
- Pilinszky János
- Weöres Sándor
- Nemes Nagy Ágnes
- Radnóti Miklós
- Szerb Antal
- Szabó Magda
„Abigél”
„Az őz”
„Az ajtó”
- Ottlik Géza
- Polcz Alaine
- Mészöly Miklós
- Örkény István
- Illyés Gyula
- Zalka Máté
- Sánta Ferenc
„Az ötödik pecsét”
- Déry Tibor
- Esterházy Péter
„Harmonia Caelestis”
„Termelési-regény”
„Javított kiadás”
- Nádas Péter
„Egy család regény vége”
- Hajnóczy Péter
- Bohumil Hrabal
Esterházy Péter regénye „Hrabal könyve”
- Spiró György
„Diavolina”
- Krasznahorkai László
„Sátántangó”
„Az ellenállás melankóliája”
- Tarr Béla rendező
A MI KORUNK ÍRÓI
- Térey János
„Átkelés Budapesten”
- Bartók Imre
„Lovak a folyóban”
- Bodor Ádám
„Sinistra körzet”
- Láng Zsolt
„Bolyai”
- Szvoren Edina
- Grecsó Krisztián
- Dragomán György
- Cserna-Szabó András