A Liszt Intézet folytatja a magyar irodalommal való ismerkedést.
Podcastunk első részében a magyar irodalom világába való betekintést az első írásos emlékekkel kezdtük és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel zártuk szépirodalmi felfedező utunkat. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy új ismeretekre tegyünk szert Petőfi Sándor, Jókai Mór és sok más XIX. századi magyar szerző műveinek sajátosságairól.
A beszélgetés második részében arról lesz szó, hogy a Belle Époque, illetve az I. és a II. világháború közötti időszak során milyen változásokon ment keresztül a magyar irodalom, valamint hogyan reagált a társadalom szerzőink főbb műveire.
Podcastunk vendégei Okszana Jakimenko tolmács és műfordító, valamint Kozlov Sándor intézetvezető és Dárja Mamontova, sajtókapcsolatokért és SMM kommunikációért felelős munkatárs.
Jó hallgatást, kellemes kikapcsolódást kívánunk!
A podcastban említett szerzők és művek címei itt találhatóak
MAGYAR IRODALOM AZ 1867-ES OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉSTŐL A II. VILÁGHÁBORÚ KEZDETÉIG
KÖLTÉSZET
- Nyugat folyóirat
- Ady Endre (1877-1919)
„Párizsban járt az ősz”
„Add nekem a szemeidet” - Babits Mihály (1883-1941)
„Jónás könyve” - Kosztolányi Dezső (1885-1936)
„Hajnali részegség”
„Mint aki a sínek közé esett” - Kassák Lajos (1887-1967)
- József Attila (1905-1937)
PRÓZA
- Móricz Zsigmond (1879-1942)
- Mikszáth Kálmán (1847-1910)
- Kosztolányi Dezső (1885-1936)
„Édes Anna”
„Pacsirta” - Krúdy Gyula (1878-1933)
- Molnár Ferenc (1878-1952)
„A Pál utcai fiúk” - Gárdonyi Géza (1863-1922)
- Márai Sándor (1900-1989)
„Napló”
„A gyertyák csonkig égnek”
„Egy polgár vallomásai” - Szerb Antal (1901-1945)
„Utas és Holdvilág”
„А Pendragon legenda”