Báboperaként gondolták újra a Bánk Bánt az SZFE hallgatói Londonban

Kortárs köntösben, báboperaként állították színpadra a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai Erkel Ferenc halhatatlan művét, a Bánk Bánt. A Londoni Liszt Intézet és az SZFE közötti új együttműködés jegyében az egyetem szakmai zsűrije által választott pályaművek közül a nyertes előadás Londonba utazhatott. Idén Fejes Szabolcs Bánk bán opera adaptációjának ítélte a lehetőséget a zsűri.

Bánk bán arra tér haza országjáró körútjáról, hogy az idegen királyné mindent megtesz a magyarok elnyomása érdekében és dorbézoló mulatságokat tart. Bánkot a hazáját érintő igazságtalanság mellett, személyes sérelem is éri, amikor Gertrudis királynő öccse, Otto elcsábítja feleségét. Bánk vivódik a szerelme és az államférfi kötelessége között, amely teher alatt végül összeroskad, és magából kifordulva olyan emberré válik, akik ellen küzdött.

A Katona József drámájából készült Erkel-opera olyan kérdéseket feszeget, amelyek sok szempontból időtállóak, és a 21. században is ugyanúgy helyük van a színpadon, mint 1861-ben az ősbemutató idején. A műben megjelenő társadalmi és magánéleti konfliktus, valamint a merániaiak és magyarok világának kettőssége egy állandó pulzálással van jelen a térben, amelyben az ország végül darabjaira szakad.

„Nagy-nagy, ami fenn forog játékon: a haza és Melinda” - ez a belső harc okozza Bánk bán vesztét, aki nem tudja eldönteni, hogy az ország sorsával, vagy szerelmével foglalkozzon. Végül nem tud megfelelni a király által rábízott feladatoknak, és a feleségét is örökre elveszti. Érdemes-e a kötelesség oltárán mindent beáldozni, azokért, akik valódi boldogságunkat adják? Az Isten-Haza-Család szentháromságban, hogy lehet úgy mozogni, hogy mindháromnak eleget tudjunk tenni? Végül rá kell jönnünk, hogy bármi is történik a nagy világban, férfiként elsődleges feladatunk a saját világunkra, vagyis a családunkra vigyázni.

Az előadók elsősorban harmadéves, vagy frissen végzett hallgatók voltak, bár a csoportba különböző évfolyamokról és osztályokból is érkeztek résztvevők. Ez a sokszínűség az egyetem azon elköteleződéséből fakad, hogy a különböző tapasztalati szintek közötti együttműködést segítse, mely által a diákok egymástól is tanulhatnak, ezzel is gazdagítva egyetemi képzésüket.

Szereposztás:

Otto, II. Endre: Tóth Dominik
Bánk Bán: Nemes Tibor
Petur, Tiborc, Biberach: Vajda Zoltán Richárd
Gertrud: Kertész Nóra / Bayer Fruzsina
Melinda: Árki Lili

Zenei vezető: Erdős Bogi
Dramaturg: Szalánczi Ágota
Báb tervező: Horváth Márk
Díszlet: Fejes Szabolcs
Jelmez: Wasilewski Laura
Rendező asszisztens: Horváth Luca Sára
Rendező: Fejes Szabolcs

A szövegkönyvet Katona József, Erkel Ferenc-Egressy Béni, Nádasdy Kálmán és József Attila szövegei alapján átdolgozta: Szalánczi Ágota és Fejes Szabolcs.