Közel öt évtizeddel az után, hogy az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan járt a világűrben, most Kapu Tibor írja tovább a magyar űrkutatás történetét. A magyar űrhajósprogram a HUNOR (Hungarian to Orbit) nevet kapta. A magyar űrhajós június 25-én, az Axiom Mission 4 küldetéssel indul útnak a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén és 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
Ai ISS-en a négyfős nemzetközi csapat 31 ország megbízásából 60 kísérletet és kutatását végez majd el. A magyar űrhajós kutatásai arra keresik a választ, hogy bizonyos fehérjék túltermelődése védhet-e a sugárzás okozta károsodás ellen, esetleg gyógyíthatja-e azokat.
Tudta Ön?
Az első holdraszálláskor a NASA eredetileg egy külön rakétával odarepített zárt terepjárót akart alkalmazni. Az 1971. július 31-én a Holdra gördült holdjáró végül a világ első, a Földön kívül használható négykerekű járműve lett, melynek tervezésében nagy szerepe volt Pavlics Ferenc magyar-amerikai mérnöknek. Pavlics a négykerekű holdjáró kerekeit tervezte, a kerekek szerkezetének megoldása olyan jól sikerült, hogy a későbbi Apollo programok járműveinél is ezt alkalmazták.
A Szovjetunió legsikeresebb űrprogramjának részeként szolgálatot teljesítő Vega–1 és Vega–2 űrszondák nemcsak a Vénuszhoz jutottak el, de a Halley-üstököst is tanulmányozták. Fedélzeti képfelvevő rendszerüket a magyar Központi Fizikai Kutatóintézet tudósai fejlesztették. A platform mintegy 1500 képet küldött vissza a Földre, köztük olyat is, melyen a történelemben először lehetett közelről látni egy üstökös magját.
A magyar űrkutatás eddigi legnagyobb sikerét a Pille dózismérő hozta. A szerkezetet az 1970-es években fejlesztették ki a Központi Fizikai Kutatóintézetben földi használatra, de hamar kiderült, hogy mérete, műszaki megoldásai és konstrukciója miatt a világűrben is megállhatja a helyét. A készülék a termolumineszcencia elvén működik – ennek az a lényege, hogy az elektromágneses sugárzásnak kitett minta későbbi felmelegítése során fényt bocsát ki magából. Elsőként Farkas Bertalan dolgozott vele az űrben 1980-ban, modernizált változatát pedig a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén használják.
A Puli Lunar Water Snooper (PLWS), azaz Puli Holdi Vízszimatoló a magyar Puli Space Technologies terméke. A Vízszimatoló szuperképessége, hogy fúrást nem igénylő mérésekkel képes megmondani, hogy egy adott területen található-e a felszín alatt víz, ami pedig a legértékesebb erőforrás a jövőbeli, ember által végrehajtott küldetések számára.
Magyarországnak HUSAT néven saját hamarosan saját műholdprogramja lesz. Egy geostacionárius pályán keringő, valamint nyolc, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdat tervezünk üzemeltetni 2032-től. Ez a legnagyobb magánkezdeményezésben és finanszírozásban megvalósuló műholdprogram a kelet-közép-európai régióban. A program földmegfigyelési, adatfeldolgozási és telekommunikációs szolgáltatásokkal támogatja majd a távközlés, az ipar, az agrárszektor, a közlekedés és logisztika, a környezet- és katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodás, a vízügy, a klímakutatás, a térképészet, az urbanisztika, valamint a biztonságpolitika területeit.
Bár Magyarország képviseletében Kapu Tibor a második magyar űrhajós, ne feledkezzünk el a Budapesten született és 1966-ban Magyarországról az USA-ba emigrált Charles Simonyiról sem. Simonyi 2007-ben és 2009-ben is járt a Nemzetközi Űrállomáson, de a hírnevét nem az első űrturisták egyikeként szerezte, hanem a Microsoftnál végzett munkájával, melyért elnyerte a Word és az Excell atyja elnevezést.