110 éve varázsol el minket a magyar animációs film. A jubileumi év keretében a Londoni Liszt Intézet filmvetítéssel és pódiumbeszélgetéssel kalauzolja a látogatókat a hazai animációgyártás világában 2024. november 22-én. Tartsanak velünk!
A magyar animáció története 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első trükkfilmjét, a mókás című Zsirb Ödönt elkészítette. A sajnos azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.
A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János–Kassowitz Félix–Macskássy Gyula trió által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. Noha a külföldre távozó magyarok szép számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a hazai animációsfilm-gyártás.
A ’60-70-es évektől egymás után születtek a ma is ismert, nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert arató animációs mozifilmek, köztük a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Macskafogó és sorozatok, mint a 100 részes Magyar népmesék, művészi animációk, valamint a külföldi megrendelésre készült sikerfilmek. Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje pedig a magyar filmek közül elsőként nyert Oscar-díjat.
A 2000-es évek is bővelkedtek kultikus filmekben és világraszóló sikerekben, példaként ott van M. Tóth Géza 2006-ban Oscar-jelölt Maestro című filmje, Milorad Krstić látványos Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja, vagy Gauder Áron Annecy-ban díjazott mozifilmjei, a 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott Kojot négy lelke.
A kortárs magyar animáció utánpótlásának elsőszámú intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amelynek animációs műhelyében, azaz a MOME Animon készített vizsgafilmek és az itt végzett rendezők rendre a világ legrangosabb fesztiváljain, így Annecy mellett a Berlinálén vagy Cannes-ban mutatkoznak be.