A nagybőgő

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet nagybőgő nélkül.”

A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén. Patrick Süskind méltán kedvelt „A nagybőgő” című egyszereplős művében humorral, iróniával ábrázol egy félresiklott életet, Klem Viktor színművész tolmácsolásában.

Zenész főhősünk úgy vélekedik saját hangszeréről, hogy a zenekarban toronymagasan a legfontosabb hangszer, pedig nem is látszik meg rajta. Magányos elmélkedése során kiderül, hogy valójában gyűlöli a nagybőgőjét, sőt maga a hangszer minden frusztrációjának fő okozója. A kérdés az, hogy képes-e változtatni életén és titkon imádott fiatal szoprán énekesnő figyelmét végre felkelteni.

„Az eredeti mű főhőse pont kétszer olyan idős, mint most jómagam. Viszont a kérdések és problémák melyeket feszeget, éppúgy érintenek egy mai fiatalembert, mint egy nyugdíj előtt álló tapasztalt muzsikust…” /Klem Viktor/

„A nagybőgős ismeri saját határait, elfogadta a neki jutott szerepet, de megőrzi a vágyát, miszerint egyszer nagyot ordít a zenekari árokban, s akkor, ha csak egyetlen másodpercre is, végre mindenki egyedül Ő rá figyel majd.” /Klem Viktor/

Az előadás hossza 1 óra 10 perc.

Az előadás magyar nyelvű, angol felirattal.