A magyar filmipar továbbra is jelentős hatást gyakorol nemzetközi szinten, izgalmas új alkotásokkal és felújított klasszikusokkal vonzza a figyelmet szerte a világon. A neves rendezők, mint Nemes Jeles László és Enyedi Ildikó mellett az innovatív rövidfilmek és ambiciózus restaurációs projektek is bizonyítják a magyar filmipar folyamatos megújulását és kulturális jelentőségét.
Örömmel mutatjuk be válogatásunkat néhány kiemelkedő új alkotásból, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar film továbbra is jelentős szereplője a nemzetközi filmművészetnek.
Árva (2025)
Nemes Jeles László – Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas rendező és forgatókönyvíró – az Árva című új filmmel tér vissza, amelyet jelöltek az Arany Oroszlán-díjra a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2025-ben, és Magyarország hivatalos nevezése lett a 2026-os Oscar-díjra, a Legjobb Nemzetközi Film kategóriában.
Nemes harmadik nagyjátékfilmje egy fiatal fiú történetét dolgozza fel 1957 tavaszán, Budapesten. A város és lakói alig tértek magukhoz az 56-os harcok óta. Andor (Bojtorján Barabás) egy 12 éves kisfiú, akit édesanyja (Waskovics Andrea) nevel egyedül. A fiú azzal a reménnyel nőtt fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi (Gregory Gadebois), aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől. A film atmoszférája és érzelmi központja az önkeresés és túlélés történetévé szövi össze a szálakat, Nemes sajátos nyelvén keresztül.
Az Árva különlegessége nem csak a mélyen személyes gyökereiben rejlik – részben Nemes édesapjának a háború utáni Magyarországon megélt története inspirálta –, hanem abban is, hogyan tükrözi a 20. századi Közép-Európa traumáit. Sok történelmi filmmel szemben, amelyek kizárólag politikai eseményeket helyezik előtérbe, Nemes sötét, költői gyermekképet alkot, melyben a főhős egy kegyetlen és felfoghatatlan világban vergődik.
Miközben az Árva magán viseli Nemes művészi kézjegyét – a korhű részletgazdagságot és a pszichológiai mélységet –, különlegessé teszi Erdély Mátyás 35 mm-es cinematográfiája és az NFI Filmlabor kreatív közreműködése, mely egyedi vizuális stílust kölcsönöz a produkciónak. Az labor „bleach bypass” technikájával a film élénk, texturált portrét tár elénk az 1950-es évek Budapestjéről, ötvözve a történelmi hitelességet a nosztalgikus atmoszférával, amely kiemeli a történet érzelmi mélységeit. Ez a gondos alkotói munka hangsúlyozza Magyarország emelkedő hírnevét a nemzetközileg versenyképes filmgyártás területén, és mérföldkővé teszi az Árvát a hazai filmművészetben.
Az Árva magyarországi bemutatója 2025. október 23-án lesz, az első brit premier pedig a BFI Londoni Filmfesztiválon várható október 14-én, majd egy ezt követő londoni filmbemutatóra is számíthatunk, ezzel eljuttatva Nemes Jeles legújabb alkotását a nemzetközi közönséghez.
Csendes barát (2025)
Enyedi Ildikó Csendes barát című új filmje hat díjat nyert el a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.
A premier napján, 2025. Szeptember 5-én Enyedi filme elnyerte a FIPRESCI (Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége) díját, amit a versenyprogram legjobb filmjének ítéltek oda, és három független díjat: az Interfilm díját, amit a vallások közötti párbeszéd előmozdításáért adnak át; a diákzsűri díját a film kiemelkedő művészi értékéért, vizuális világáért, egyedi rendezői látásmódjáért; és a Green Drop-díjat is, mellyel az ökológia és a fenntarthatóság értékeit bemutató filmet díjaznak.Továbbá megkapta az Edipo Re Inclusion and Sustainability díjat is, míg Luna Wedler svájci színésznő a legjobb fiatal színésznőnek járó Marcello Mastroianni-díjat vitte haza a filmben nyújtott alakításáért.
A Csendes barát érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És éppúgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.
A film főszereplője Tony Leung Chiu-Wai, a 2023-as Velencei Filmfesztiválon életműdíjjal kitüntetett színész, szereplőtársai pedig Luna Wedler, Enzo Brumm, Léa Seydoux, Johannes Hegemann, Sylvester Groth, Rainer Bock és Martin Wuttke. A Csendes barát forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla, a casting director Asher Irma.
A rendező líraisága mellett a film óvatos humorára is felhívta a figyelmet. “Lírai alkotásról van szó, de a velencei bemutatókon a közönség értékelte a film humorát, ami azt jelenti, hogy megértette a legmélyét.” nyilatkozott Enyedi Ildikó. A gálavetítés előtti sajtóbemutatón a rendező számára a film “nagyon kedves aspektusa került előtérbe: azokon a pontokon, ahol reméltem, felnevettek, vagyis értékelték a humorát”.
„A humor fontos: egy nevetés tulajdonképpen olyan pillanat, amikor az ember nem aprólékos logikával, hanem hirtelen megért valamit. Rácsodálkozik az újra és meglepőre, abban öröme telik, és ennek az örömének hangot ad önkéntelenül. A nevetés a megértés pillanata. A társas kommunikáció közel hozza egymáshoz az embereket, ha együtt tudnak nevetni valamin” – fejtette ki a rendezőnő.
Daliás idők (1984)
Az új megjelenésekre irányuló figyelem közepette könnyű elsiklani a Magyar Nemzeti Filmintézet (NFI) ambiciózus restaurálási programja fölött, amely a magyar filmtörténet meghatározó alkotásait hozza vissza a vászonra – ezek közül kiemelkedik Gémes József animációs eposza, a Daliás idők (1984).
A film 2025. október 22-én a londoni Barbican moziban lesz látható az „Animation at War” vetítéssorozat részeként, újonnan restaurált változatban, ritka lehetőséget kínálva a brit közönség számára, hogy megismerje a magyar animáció egyik meghatározó darabját.
A Daliás idők Arany János, magyar költő és műfordító klasszikus Toldi-trilógiáján (1846–1880) alapul, amely a magyar irodalomtörténet egyik kiemelkedő alkotása. A verses eposz Toldi Miklós, a 14. századi legendás erejű hős alakját követi nyomon, akinek története a nemzeti eszményeket – az erőt, a kitartást és az erkölcsi küzdelmet – testesíti meg. Gémes József rendező animációs adaptációja látványos módon eleveníti fel a magyar hagyományokat nemzeti értékeket.
A film elkészítése a Pannónia Filmstúdióban több mint négy éven át tartott, és elképesztő szakmai munkát igényelt. A Daliás idők szinte teljes egészében üveglapokra festett olajképekből áll össze – ezt a rendkívül aprólékos és időigényes technikát mindössze tíz művész végezte. A jelenetek különböző elemeit külön-külön festették több üveglapra, amelyeket egymás fölé helyezve hoztak létre mélységet és a mozgás érzetét. Ezután minden egyes képkockát gondosan rögzítettek filmre, hogy a képek életre keljenek. A gyártás során a csapat mintegy 30 000 egyedi celluloidlapot (a hagyományos, kézzel rajzolt animációk átlátszó műanyag filmjeit) és 600 részletgazdag hátteret készített. Mindez együtt tette a Daliás időket a magyar animáció egyik legjelentősebb mérföldkövévé.
Az eredeti kameranegatívokról 4K felbontásban restaurált Daliás idők most élénk színekben tér vissza a mozivászonra – az NFI Filmarchívum munkájának köszönhetően. Ráduly György, az archívum igazgatója szerint a restaurálás jóval több, mint puszta technikai feladat. A folyamat során beolvasták az eredeti negatívokat, kijavították a sérüléseket, és képkockáról képkockára helyreállították a film színvilágát. A cél azonban végig az volt, hogy ezek az alkotások ismét eljussanak a nyilvánossághoz – itthon és külföldön egyaránt. Ennek érdekében a restaurált változat angol felirattal is elérhető, hogy a Daliás idők új nemzetközi közönséget is megszólíthasson.
Ha érdekli a magyar animáció egyik meghatározó alkotása, és kíváncsi, hogyan fonódik össze a képzőművészet a költészettel a vásznon, ne hagyja ki a Daliás idők vetítését Londonban.
Tavasz (2024)
Roszik Fruzsina Tavasz című 2024-es rövidfilmje elnyerte a Legjobb Magyar Rövidfilm díjat az idei Budapest Short International Filmfesztiválon (BuSHo). A film a XII. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon - Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló filmfesztviálján - Külön Díjat kapott tavaly. A film az idei, EUNIC által szervezett In Short Európai Rövidfilmfesztiválra is beválogatást nyert.
Az idei év tematikája, az Opening Doors, 19 filmet mutat be a kontinens különböző pontjairól, amelyek a sokszínűség, a befogadás és a hozzáférés témáit járják körül. Lillian Crawford kurátori válogatása három szekcióban bontakozik ki: Sharing Memories, Breaking Boundaries, and Challenging Perspectives—mindhárom egyedi nézőpontot kínál a kortárs európai filmművészetre.
A filmfesztiválnak a londoni Regent Street Cinema ad otthont 2025. november 7-én és 8-án. Figyeljék a programmal kapcsolatos híreket, és semmiképpen se maradjanak le Roszik Fruzsina Tavasz című filmjének brit bemutatójáról, amelyen a rendező is jelen lesz.
Zsuzsa, a bútorbolti eladó a mindennapok feladataiba menekül, hogy ne kelljen szembesülnie emberi kapcsolódások nélküli, monoton életével. Egy nap történik valami, amitől megkérdőjelezi eddigi döntéseit és ami emlékezteti arra, hogy ő a felelős a saját boldogságáért.
Rendező: Roszik Fruzsina
Forgatókönyvíró: Roszik Fruzsina, Bácskai Júlia
Operatőr: M. Deák Kristóf
Szereplők: Antal Olga, Rezes Dominika, Boznánszky Anna, Fazekas István, Szemenyei János, Takács Nóra Diána, Tóth Ildikó, Molnár Szilvia, Balogh Tamás, Káli Kata
Roszik Fruzsina (1987) színészként és rendezőként ismert, olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Tavasz (2024), az Imprint (2020) és a Maradunk.
Csillagok, égbeli tűk (2025)
Halász Glória Csillagok, égbeli tűk című rövidfilmje, amely a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével készült, lírai, mégis megrázó metaforát kínál az emberiség helyzetéről: arról, hogyan sodródunk bele a háború zűrzavarába, miközben továbbra is a mi felelősségünk a béke megteremtése és megőrzése. A film újragondolja és továbbépíti a nagy sikerű, azonos című 2024-es cirkuszi előadás jeleneteit - a produkciót Fekete Péter rendezte, és több mint 150 000 néző látta a Fővárosi Nagycirkuszban, hatalmas szakmai és közönségsikert aratva.
Három kontinens öt országából - Etiópiából, Magyarországról, Lettországból, Oroszországból és Ukrajnából - érkező artisták és táncművészek művészetén keresztül a film egy erőteljes üzenetet közvetít a cirkusz és a tánc egyetemes nyelvén: fordulópontnál állunk. Ha nem ébredünk rá a pillanat sürgető jelentőségére, az ég összeomlik, és a föld pusztává válik. És mégis: van remény. Még van időnk cselekedni – hogy megóvjuk mindazt, ami igazán fontos: értékeinket, kincseinket, szeretteinket, örökségünket és közös emberi mivoltunkat – és hogy újra felfedezzük a törődés, az együttérzés és a felelősségvállalás művészetét, mielőtt túl késő lenne.
A film világpremierje Németországban, a 49. Weiterstadti Szabadtéri Filmfesztiválon volt – egy eseményen, amelyet gyakran a „rövidfilmek Woodstockjaként” emlegetnek – majd bekerült a londoni 19. I Will Tell Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos válogatásába is, ahol szeptember 20-án és 27-én vetítették.