ZOOM
A Fortunat Bergant munkásságát bemutató kiállítás május 30-ig tekinthető meg a Szlovén Nemzeti Galériában.
A “Ljubljanai kereskedő képe" című mű a budapesti Szépművészeti Múzeumból az egyik legújabb felfedezés a kranji festőművész, Fortunat Bergant (1721–1769) életművéből. A festő, akinek a monográfiája éppen a hetekben tekinthető meg a Ljubljanai Nemzeti Galériában, az egyik legismertebb barokk művésznek számít a mai Szlovéniában. Az előadáson szó lesz arról, hogy miért köthető a kép- amiről kevés történelmi adattal rendelkezünk- Ljubljanához és Berganthoz, és hogyan próbálhatunk meg egy egyébként névtelen személyt azonosítani. A portré stílszerűen közel áll Bergant többi, a ljubljanai nemességről készített portréjához, s az 18. század 60-as éveire tehető, amikor a festő a fővárosában dolgozott. Ezenkívül a festett részletek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy egy ljubljanai kereskedőt ábrázolnak, aki Trieszt és a birodalom más városai között dolgozott, sőt feltételezhetjük, hogy Alexander Andrioli-ról (1718–1783 körül) van szó. A Fortunat Bergant munkásságát bemutató kiállítás május 30-ig tekinthető meg a Szlovén Nemzeti Galériában.
Matej Klemenčič egyetemi professzor a Ljubljanai Egyetem Bölcsészkarának a művészettörténeti tanszékén. Kutatásának fő területe a velencei barokk szobrászat, azonban más, késő középkori és kora újkori témákkal is foglalkozik, mint például a művészek vándorlása és az Adriai-tenger és Közép-Európa közötti megrendelési kapcsolatok. Kiemelkedőbb publikációi között megtalálhatók a Francesco Robba-ról (2013) és a szökőkútjáról (2010) készült monográfiái, emellett Almanach festőművészről (2005) tervezett és társ-szervezett kiállítást a Nemzeti Galériában.