Bence Lajos és Ciril Horjak beszélgetése

Bence Lajos (1956) az egyik legnagyobb magyar irodalmár. Ezt számos elismerés és díj bizonyítja. Ennek ellenére Szlovéniában mondhatni, hogy kevésbé ismert: csak Muravidéken értékelik és ismerik rendesen. „Bence Lajos a miénk”, állítják a helyiek. A hírnév, amelyet hazájában, Magyarországon élvezett, soha nem jutott eszébe. Egy költő és író számára a magas kitüntetések feleslegesek, ugyanis se nem viseli őket, amikor ír, se nem tűzi őket a kendőjére, amikor a hegyekben a szőlőjét gondozza. Egy író számára csak két dolog számít: az, hogy ír, és az, hogy olvassuk. Amikor olvasóként belemerülünk az írásaiba, magával ragad bennünket. Bence Lajos szavai úgy csengenek, mint egy harang. Monumentális verseivel felráz minket. A meghitt novellák megidézik a lendvai zöld dombok látványát, a múlt világát, a fű, a bor és a vágyott leány bőrének illatát. Olykor szavai suttognak és mormognak. Bence Lajos olyan író, aki "a kettő között", a repedésben, a sebben és a két kultúra metszéspontjában érzi magát otthon. Bence Lajos éles kritikát fogalmaz meg a kétnyelvű oktatásról és általánosan a két ország - a jugoszláv és a szlovén - kisebbségekhez való hozzáállással kapcsolatosan. Egy kőből sarjadt, dühös generáció tagja, aki megosztja velünk saját nézeteit és érzéseit. A szerzővel Ciril Horjak karikaturista beszélget majd, aki már Bence Lajos szavait és borát is próbálta - és mindkettőért nagyon lelkesedett. Szeretettel várjuk Önöket, hogy Önök is lelkesedjenek, és magukévá tegyék Bence Lajos művészetét.