Intézetünk részvételével többnapos rendezvénysorozaton vehettek részt magyar és török érdeklődők, amely során megemlékeztünk az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcra Isztambulban, Kütahyában és Ankarában.
A Törökország területén található emlékhelyek között kiemelkedő helyet foglal el Isztambul Feriköy városrészéven fekvő protestáns temető. Abdulmedzsid oszmán szultán 1857-ben az isztambuli protestánsoknak új temetőt nyittatott, s ennek területét a protestáns országok isztambuli diplomáciai képviseleteinek örök tulajdonába adta. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc számos menekültjét itt temették el, például Kossuth Lajos török tolmácsát, Csernátoni Cseh Imrét (1805-1852), és Szilágyi Dániel (1831-1885) neves kéziratgyűjtőt. A parcella végében található falkerítésen a Magyar-Török Baráti Társaság 1990-ben emléktáblát helyezett el az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére, majd 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Zsolnay-pirogránit Kossuth-címert helyezett ott el. A Magyar-Török Kulturális Évad során, 2024. évben a Nemzeti Örökség Intézete által felújított síroknál március 13-án Magyarország Isztambuli Főkonzulátusa és Intézetünk megemlékezést szervezett. A koszorúzás évek óta az 1848-49-es forradalom-és szabadságharc emlékére szervezett megemlékezéssorozat kiemelt eseménye. A magyar parcella emlékfalára koszorút helyezett el dr. Pintér Attila főkonzul és Sipos Áron intézetigazgató.
Isztambul ázsiai oldalán, a Haydarpaşa vasútállomás feletti dombon a krími háború idején (1853-56) brit tulajdonban lévő katonai temető nyílt – Haydarpaşa Mezarlığı-, amely napjainkban a Nemzetközösségi Háborús Sírok Bizottságának (CWGC) kezelésében van. A Haydarpaşa Mezarlığı központjában található a krími háború emlékműve, amelynek közelében található Guyon Richárdnak (1813-1856), az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc hősének sírja. Guyon 1849 végétől haláláig az Oszmán Birodalom hadseregében szolgált. 1854-56-ban a Kaukázusi Török Haderő vezérkari főnöke volt. A tábornok 1856. október 12-én betegségben, korabeli hírek szerint mérgezésben hunyt el. Síremlékét Magyarország 1956-ban, majd 1998-ban újíttatta fel. A Magyar-Török Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben Zsolnay-pirogránit Kossuth-címert helyezett el a sírnál. Régi hagyomány, hogy Magyarország Isztambuli Főkonzulátusa és Intézetünk az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc évfordulóin koszorút helyez el Guyon Richárd sírján. Az idei évi megemlékezéssorozat is ezzel az eseménnyel folytatódik, amelyen részt vett dr. Pintér Attila főkonzul, Sipos Áron intézetigazgató, Kovács Gergő kulturális attasé, illetve a Főkonzulátus munkatársai.
Az isztambuli rendezvénysorozat március 13-án Intézetünkben nemzeti ünnepi fogadással fejeződött be. Az eseményen Sipos Áron intézetigazgató köszöntötte a vendégeket, majd ünnepi beszédet mondtam. Ezt követően Borbély László zongora- és Ábrahám Márta hegedűművész adott koncertet, amelyen a Bartók-év okán is felcsendültek többek között a világhírű magyar zeneszerző művei is. A fogadáson a Főkonzulátus és az Intézet munkatársai mellett megjelentek számos ország isztambuli diplomáciai képviselet-ének vezetői és tagjai, az Isztambulban élő magyar családok, a Főkonzulátus üzleti és konzuli kapcsolatai, illetve Intézetünk szakmai partnerei. Az esemény során megtekinthető volt az Országgyűlési Hivatal által készített „Országház a Duna partján” című kiállítás is.
A következő nap útrakeltünk. Március 14-én dr. Pintér Attila főkonzul, Sipos Áron intézetigazgató, Kovács Gergő igazgató-helyettes és Hess János ankarai katonai attasé részt vett Kütahyában a Kossuth-házban rendezett hagyományos megemlékezésen, ahol megjelent és beszédet mondott Musa Işın kormányzó, Eyüp Kahveci polgármester, valamint Harika Güral, İsmet Güral tiszteletbeli konzul lánya. A koszorúzást követően lehetőség volt a múzeum állandó kiállításának megtekintésére. Kossuth Lajos (1802-1894), a 19. századi magyar történelem meghatározó személyisége 1849-1851 között az Oszmán Birodalomban élt politikai menekültként. Kossuth és kíséretének szálláshelye 1850 kora tavasza és 1851 kora ősze között a kis-ázsiai Kütahya volt. Kíséretének többsége a város egyik laktanyájában lakott, ő azonban egy városi faházban (konakban), amely jelenleg múzeum (Börekçiler Mahallesi, Macar Sokak). A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a nagy magyar politikus életútját. Az emlékmúzeum alapítási éve: 1982. A múzeum kertjében Kossuth Lajos egész alakos szobra található. Ezen a Magyar-Török Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia a Kossuth-emigráció befogadásának 150. évfordulóján Zsolnay-pirogránit Kossuth-címert helyezett el.
Intézetünk az idei évben egy együttműködést kezdett a Magyar Nemzeti Múzeummal, amelynek célja, hogy a múzeum törökországi kiállítóhelyei minél nagyobb láthatóságot kaphassanak. Ennek első példája a kütahyai Kossuth-házról Intézetünk által készített rövidfilmje, amely a Magyar Nemzeti Múzeum közösségi médiafelületein megosztásra került. A film elérhető: https://www.facebook.com/share/v/16G3LSHHgE/
A forradalom és szabadságharc emléknapján, 2025. március 15-én Magyarország Nagykövetsége ünnepi megemlékezést tartott Ankarában, amely esemény szervezésében Intézetünk is részt vett. A megemlékezés a délutáni órákban a Nagykövetség épületénél álló Kossuth Lajos emlékplakettnél kezdődött Mátis Viktor nagykövet beszédével. Ezt követően Nagykövet úr és Hess János ankarai katonai attasé koszorút helyeztek el az emlékplakettnél, majd az Ankarai Egyetem Hungarológia Tanszékének hallgatói szavaltak magyar verseket. A program a Nagykövetség épületében rendezett fogadással ért véget.
Az esti órákban a programsorozat a Doğan Taşdelen Kortárs Művészeti Központban fogadással folytatódott. Majd Mátis Viktor nagykövet beszédét követően Ábrahám Márta hegedű- és Borbély László zongoraművész produkciója következett, akik Kodály, Bartók és Liszt darabokat adtak elő. A rendezvényen az ankarai magyar közösség, a Török Magyar Baráti Társaság, illetve intézményvezetők, hungarológus oktatók és hallgatók, valamint további meghívott protokollvendégek vettek részt.
Az esemény során megtekinthető volt a Magyar Nemzeti Levéltár által készített „A befogadó állam” című kiállítás, amelyben többek közt az 1848-49-es eseményeket követően az Oszmán Birodalomba érkező magyarokról is szó esett. A programsorozatról a török sajtó is részletesen beszámolt.
