Fényzene

FÉNYZENE CÍMŰ AUDIOVIZUÁLIS KIÁLLÍTÁSSAL INDÍTOTTA A 2021-ES ÉVET AZ ISZTAMBULI MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZET

A tárlat XX. századi és a kortárs magyar művészek munkáin keresztül járja körül a fényzene fogalmát. Az online megnyitó után a járványügyi szabályok betartásával, kis létszámban személyesen is látogatható tárlat egyúttal az intézet frissen indított virtuális galériájában is megtekinthető.

Az isztambuli Magyar Kulturális Intézetet a Bauhaus 100. évfordulójára összeállított tárlatán kiállított fényművészeti alkotások sikere inspirálta arra, hogy tovább gondolja a témát, és a korábbi kiállítás kurátorával, Paksi Endre Lehellel a fényzene fogalmának megjelenítési módozatait mutassa be. A témát olyan jelentős alkotók szinesztézián alapuló műveinek segítségével járhatjuk be, mint Kepes György, Schöffer Miklós, Dargay Lajos, így bemutatva a török közönségnek a 20. század ihlette gondolatokon inspirálódott nemzetközi hírű magyar művészeket.

A kiállítás egyúttal 20. századtól napjainkig végig kalauzolja a nézőt a fényzene fogalmának alakulásán is: a húszas években a magyar származású Laszlo Alexander volt az első fényzenész, aki működőképes műsort állított össze az addigi jórészt sikertelen kísérletek után. Saját szerzeményű darabjaihoz egy általa épített absztrakt színes vetítéseket előállító géprendszert is alkotott. A korabeli hibrid technológiai kísérletezések közben – fénykészülékek, absztrakt film – azonban tovább kergették a fényzene ábrándját, így a mindent szintetizáló Bauhaus áramlata során is napirenden volt. Az alkotók figyelme azonban mindinkább a hangosfilm felé mozdult el, ennek köszönhetően a fényzene háttérbe szorult. Oskar Fischinger mégis kitartóan rajzolta zenei alapú absztrakt filmjeit, s 1938-ban egy későbbi művéhez nem véletlenül a nagyon erős „képekkel” élő Magyar Rapszódiát választotta Liszt Ferenctől. Ezután a fényzene mint koncepció napjainkig fel-felbukkan különböző műfajokban és technológiák bevetése révén: kibernetikus vezérlés, video szintetizátor, majd a digitális képi földolgozó forradalom nyújtotta fantasztikus lehetőségek. A kiállítótérben ezen elképzelések közül a dokumentált, szimulált, illetve eleve hangos mozgóképként komponált munkákat gyűjtöttünk csokorba.

A magyar érdeklődők számára is jó hír, hogy az Intézet kiállításait innentől már nem csak a helyszínen, hanem az ezzel a kiállítással „megnyitó” virtuális galériában is meg lehet tekinteni a világ bármely pontjáról: az egyelőre kizárólag asztali számítógépről elérhető online térben az egérrel és a nyíl gombokkal haladva tudják végigjárni az intézet tárlatait. Az online galéria a: www.sanalmkm.com címen érhető el.