Tóth Krisztina: Darázskirály

Zsuzska negyedszerre jön ki a szobájából éjszaka. Az anyja égve hagyta az előszobai villanyt, hogy az ajtórésen beszűrődjön némi fény. Lábujjhegyen odalopakodik a hálószoba ajtajához, és benyit. Anya odabent alszik az új bácsival, aki nem Zsuzska apukája. A szülei három éve váltak el. Ez a magas, barna hajú férfi csak néhány hete jelent meg náluk.

Zsuzska rögtön, már az első estén megkérdezte tőle, hogy minek jött ide, és mikor megy el. Aztán egyáltalán nem szólt hozzá, mintha ott se lenne. A bácsi érdekes módon nem haragudott meg, még csak megjegyzést se tett, hogy ez milyen udvariatlan dolog: továbbra is úgy beszélt Zsuzsikához, mintha mi sem történt volna. Eleinte még nem marad ott náluk éjjelre, apa régi helyén, csak nap közben jött fel. De most már itt is alszik! Zsuzsika erre újra támadásba lendült. Lefekvés után, amikor már anyáék is eloltották a lámpát, nekifutásból beugrott közéjük. Sikerült halálra ijeszteni mindkettőjüket. Később kijött pisilni, kakilni, aztán meg vizet inni. Két pohárral is megivott, hátha attól majd megint pisilnie kell. Most meg azt akarja éppen bejelenteni, hogy kiesett a foga.

Óvatosan benyit, a szobában most is sötét van, akárcsak tegnap éjszaka, amikor beugrott közéjük. Alszanak. Pedig neki mindenképpen el kell mondania, hogy milyen ügyesen kicsavarta a mozgó fogát. Este még csak lötyögött, de most, éjszaka, ahogyan a szájában nyúlkált, sikerült kisodornia a helyéből. Szuszogva toporog az ágy mellett, gondolkodik, mit is mondjon. Végül rátalál a hatásos mondatra.

Vérzik a szám! - szólal meg jó hangosan.

Anya ijedten kattintja fel az olvasólámpát.

Mi vérzik?!

A bácsi is felébred, együtt faggatják Zsuzsikát, hogy mi történt. Ő büszkén mutatja a tenyerében a kiesett fogat, és kijelenti, semmi baj, csak kiesett a foga, és hozzáteszi, hogy a Fogtündértől egy színes gyöngyös karkötőt szeretne kérni reggelre, pont olyat, mint amilyen anyának van. Hajnali fél négy van. A bácsi azt feleli, hogy nem biztos ám, hogy a Fogtündér reggelig ideér, de anya leinti, és visszakíséri Zsuzskát az ágyába.

Reggel ott van a párnája alatt a gyöngyös karkötő! Egy levél is lapul mellette a Fogtündértől. Azt írja, a fogszabályzót ilyenkor is muszáj hordani, különben ilyen lesz Zsuzska foga, és ott áll a szöveg alatt két rajz. Az egyik egy kisfiút ábrázol, akinek vízszintesen, kifelé nőnek a fogai, a másik egy kislányt, akinek borzalmas, szétálló nyúlfogak meredeznek a szájából. Elég jól rajzol a Fogtündér. Zsuzska korábban gyanakodott, hogy az ajándékokat esetleg anya csempészi a párna alá, de most már teljesen biztos benne, hogy nem ő az. Anya sose tudna ilyen ügyesen ronda fogú gyerekeket rajzolni.

A bácsi továbbra is ott alszik náluk. Kirakta a cipőit az előszobában és bepakolta a ruháit a szekrénybe. Zsuzsika újabban azt játssza, hogy nem tudja megjegyezni a nevét. A bácsi most se haragszik meg, csak hol Lajosnak, hol Bélának nevezi Zsuzsikát, amin nagyon nehéz nem nevetni.

Zsuzsika péntek éjszaka megint előjön a szobájából. Késő lehet, mert anyáék is alszanak már, pedig sokáig szoktak beszélgetni. Megint a hálószoba ajtajához lopódzik, és halkan szipogni kezd. Nem ébrednek fe rá, ezért elnyújtott hangon folytatja:

Fééélek!

Anya felkapcsolja a kislámpát, álmosan pislog. Megkérdezi, mi a baj. Közben az új bácsi is felveszi a szemüvegét és faggatja, hogy mi történt. Zsuzska rávágja:

Berepült egy óriásdarázs a szobába!

Anya bosszúsnak látszik, de a bácsi kikászálódik a paplan alól és lehúzza a pizsamafelsőjét. Azt kéri, Zsuzskáék maradjanak kint, mert ez férfimunka. Becsukja maga mögött a gyerekszoba ajtaját, és figyelmezteti őket, hogy semmiképpen se nyissanak be, amíg a veszély el nem hárult.

Puffanások, ütések, aztán hosszú hörgés hallatszik odabentről. Csend, ismét puffanások, aztán csapzottan felbukkan a bácsi az ajtóban. A pizsama felsővel törölgeti izzadt homlokát. Azt mondja, kemény küzdelem volt, de legyőzte a Darázskirályt! Zsuzska tágra meredt szemmel figyel. Anya elmegy aludni, a bácsi meg visszakíséri őt az ágyába és betakarja.

Reggel, amikor Zsuzsika megjelenik a konyhában, köszön neki, hogy szia, Miki. Megtanulta a nevét! Anya jókedvű, éppen teát főz. Szépen fel van öltözve, meg is fésülködött, csak újabban valamiért nem hordja a színes, gyöngyös karkötőjét.