Óhazából az Újhazába – Magyar ajkú zsidók Izraelben
Ritter Doron kiállítása a Magyar Kulturális és Tudományos Központban X.31–XI.21.
A fotókiállítás az izraeli magyar nyelvű közösségek jelenét, történetét, kulturális identitását és hagyományait mutatja be, melyeket napjainkig megőriztek. A képeken többek között családokat, híres rabbikat láthatunk, olyan embereket, akik sosem éltek Magyarországon, de mégis beszélnek magyarul, utcaképeket, Batei Ungarin, vagyis magyar házakat az ultraortodox Mea Searim városrészben, Safed panorámáját – a kabbala-mozgalom e fővárosában már a középkor óta élnek magyar ajkúak.
Közismert tény, hogy a modern zsidó állam megteremtésében kulcsszerepet játszó cionizmus két kiemelkedő személyisége, Theodor Herzl (1860–1904) és Max Nordau (1849–1923) Pesten látta meg a napvilágot. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a történelmi Magyarország területén született, magyar ajkú zsidók a cionizmus megjelenése előtt is éltek már Izraelben, illetve a palesztinai zsidó közösségben. Például a szombathelyi születésű Jehosua Stampfer (1852–1908) egészen Jeruzsálemig gyalogolt, s – több társával együtt – 1878-ban megalapította a Tel-Aviv környékén fekvő Petah Tikva („A Remény Kezdete”) települést, a jeruzsálemi Mea Searim („száz kapu”) ortodox negyedének „magyar házait” pedig 1891-ben építették, eredetileg jesiva (Talmud-iskola) céljaira.
Az izraeli magyar nyelvű zsidóság túlnyomó része elsősorban nem vallási indíttatásból, hanem régi–új hazát keresve vándorolt ki, kibucokban és nagyvárosokban is letelepedtek, számos mérnök és építész volt köztük.
A kiállítás és a koncert a Magyar Holokauszt Emlékév rendezvényei.
A belépés mindkét eseményre ingyenes.