A Magyar Filmsorozat áprilisban folytatódik a Kino Engel moziban (Sofiankatu 4, Helsinki), melynek során két kalandos utazásnak lehetünk részesei: az egyik egy évszádon át visz, a másik pedig az ismeretlenbe. A tavaly őszi sorozat férfidominanciáját ellensúlyozandó most a főszereplőkön kívül még az egyik rendező is nő. A filmsorozat a Magyar Kulturális és Tudományos Központ és a Finn–Magyar Társaság közös rendezvénye.
Április 5. 14:00 Az én XX. századom, rendezte Enyedi Ildikó (My Twentieth Century, 1988)
Forgatókönyv: Enyedi Ildikó; operatőr: Máthé Tibor; zene: Vidovszky László; díszlet: Lábas Zoltán; jelmez: Gyarmathy Ágnes; főszereplők: Dorotha Segda (Dóra, Lili és anya), Andorai Péter (Thomas Edison), Oleg Jankovszki (Z), Czvetkó Sándor (anarchista fiatal), Máthé Gábor (K)
104 perc, fekete-fehér, angol felirattal.
A film 1899 szilveszterén kezdődő játékos, szép mese. Az Orient Expresszen utazik egymásról mit sem tudva egy ikerpár, Dóra és Lili, a feminista és a kurtizán. Az alkotás időben és térben mozogva, zabolátlanul kommentálja a nők szerepét és az új évszázad találmányait. A filmben központi szerepet játszik a fény: a századforduló optimizmusának egyik szimbólumává vált az elektromosság forradalmasításával mindennapivá tett világítás. Enyedi filmje a némafilmek stilizált, fekete-fehér formanyelvéből is sokat merített. Bikácsy Gergely filmtörténész így fogalmaz: "Mai tudásunk alapján jogosan véljük úgy, hogy a huszadik század nagyon ellenszenves és embertelen időszaknak bizonyult. Enyedi Ildikó rokonszenves varázslattal keveri ki az akkor élők naiv hitét a jövőben, és mai tudásunk visszapillantó pesszimizmusát. A borúlátó jövőképet a játék, a játékosság, az okos mesék finom fordulataival, vízcsobogásos derűjével nemesíti." Az amerikai Catherine Portuges a pszichoanalízis és a feminizmus felől közelíti meg az alkotást tanulmányában, melynek címe a pszichoanalízist és a filmet közép-európai ikreknek nevezi. Az én XX. századom számos díjat nyert: Las Vegas, International Film Festival: a zsűri különdíja, Edinburgh, International Film: a zsűri különdíja, Cannes, International Film Festival: Arany Kamera díj, 20. Magyar Filmszemle: Nemzetközi Kritikusok Gene Moskowitz díja, Rendezői díj, Operatőri díj.
Április 12. 14:00 A részleg, rendezte Gothár Péter (The Outpost, 1994)
Forgatókönyv: Bodor Ádám A részleg c. elbeszélése alapján Bodor Ádám és Gothár Péter; operatőr: Vivi Dragan Vasile; zene: Selmeczi György, Orbán György; vágó: Timár Péter, Majoros Eszter; díszlet: Khell Zsolt, Cristian Niculescu; jelmez: Breckl János; főszereplők: Nagy Mari (Weisz Gizella), Szarvas József (Öcsi vagy Petya), Törőcsik Mari (narrátor)
85 perc, színes, angol felirattal.
A részleg Bodor Ádám erdélyi író elbeszélésének vizuális tolmácsolása. Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök. Egyszer csak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az utazás, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért... Gothár Péter neve a Megáll az idő c. filmmel vált híressé, amely nagyszerűen ábrázolja az 1960-as évek hangulatát. A részleg a 90-es évek egyik legjobb magyar alkotása, amely 1995-ben a Magyar Filmszemlén a Rendezői díjat és a Nemzetközi Kritikusok Gene Moskowitz díját nyerte el.
A vetítésekre a belépés ingyenes.