Kaisaniemenkatu 10, 00100 Helsinki
Kovács-Sárközi Helga
A helsinki Liszt Intézet U galériájában nyíló tárlat a 20–21. századi magyar és finn ex librisekről, avagy grafikus formájú könyvtulajdonosi bejegyzéseiről nyújt áttekintést.
***
A kiállítás október 6-án, csütörtökön 18 órakor nyílik meg Vasné dr. Tóth Kornélia kurátori köszöntőjével és Olli Ylönen, a Finn Ex libris Egyesület alelnöke előadásával.
Jelentkezés október 5-ig a https://forms.office.com/r/nDiNSe5Fyn linken.
***
A magyar ex librisek gyökerei egészen a 16. századig nyúlnak vissza, majd a 19. században a polgárosodással kiterjedt az ex librist készíttetők köre, és a címeres mellett elterjedtek a szimbolikus, témás ex librisek. Finnország első nyomtatott ex librise pedig az 1680-as évekből származik, bár a könyvtulajdonosi bejegyzések csak később váltak gyakoribbá. E kisgrafikák népszerűsége az elmúlt évtizedekben nőtt meg, kínálatuk széles – egyedül Finnországban a becslések szerint több mint 25 000 ex librist ismerünk.
A kiállítás magyar ex librisei az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből származnak, a tárlat ezen részének kurátora Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész, az OSZK tudományos munkatársa. A modern magyar kisgrafikák tematikus rendszerben, a magyar történelem és irodalom, a képzőművészeti és zenei, művészeti élet nagyjait és főbb eseményeit, nevezetes helyeit és műemlékeit mutatják be.
A finn ex libriseket Erkki Tuominen, a Finn Exlibris Egyesület elnöke válogatta. Az irodalom és a kultúra mellett különösen a természethez fűződő kapcsolatok vannak jelen ezeken az ex libriseken.
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10:00–18:00.
A magyar ex librisekről
Az Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016) című, modern, azaz 20–21. századi ex libriseket bemutató kötethez kapcsolódó kiállításra Magyarországon 2016-ban került sor az Országos Széchényi Könyvtárban. Az albumszerű kiadványban szereplő több mint 1000 ex librisből kb. 150 került bemutatásra a most itt is kiállított 22 tablón. A jelen tárlat kurátora a budapestihez hasonlóan a kötet szerzője, Vasné dr. Tóth Kornélia magyar művelődéstörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, aki több száz publikációt, köztük számos könyvet jelentetett meg az ex libris területén az utóbbi 13 évben, előadásokat tart, szerkeszti a magyar Kisgrafika folyóiratot és a témából doktorált. A Kisgrafika Barátok Köre elnökségi tagjaként számos magyarországi ex libris kiállítást szervezett, illetve nyitott meg.
Vasné dr. Tóth Kornélia mesél a kiállításról:
“A történelmi tablók a honfoglalástól az első magyar királyokon, Szent Istvánon és Lászlón át napjainkig mutatnak be vonatkozó ex libriseket, köztük Mátyás királyt, a reformkor és az 1848–49-es szabadságharc emblematikus alakjait ábrázolókat, az I. és a II. világháború sorsfordító helyszíneit, az 1956-os eseményeket, az űrkutatást szemléltetőket. (…)
A kronologikusan felépített történelmi, irodalmi tablók mellett számos példa akad a topografikus, Magyarország világörökségi, történelmi-nemzeti emlékhelyeit bemutató ex librisekre, melyek közt például Budapest, az esztergomi Várhegy, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, a debreceni református nagytemplom, a Hortobágy szerepel.
Az ex librisek sokszínűségét reprezentálandó néprajzi, vallási vonatkozású könyvjegyek éppúgy láthatók, mint étkezéssel, növény- és állatvilággal kapcsolatos témák, vagy könyvet, címert ábrázoló ex librisek. Megjelenítést nyer a tárgyi és szellemi néprajz képi és motívumvilága: fafaragások, hímzésminták, népies életképek. Nagy számarányt képviselnek a foglalkozásjelölő könyvjegyek, ezek közt különösen népszerű az orvos, jogász, kovács, bányász, nyomdász, könyvtáros, pedagógus szakmákra utalás, de találhatunk a különféle hobbikra utaló könyvjegyeket is, mint a bélyeggyűjtés, numizmatika, az ex libris gyűjtés. A vallási-egyházi vonatkozású tablók bibliai motívumokat, illetve hagiográfiai (azaz a szentek életével kapcsolatos) vonatkozásokat dolgoznak fel.”
“A tárlat a vizualitás eszközeivel minden korosztály, és bármilyen foglalkozású, érdeklődési körű ember számára színes betekintést ad a magyar kultúrtörténetbe – kevésbé ismert képi ábrázolásokon mutatja be az érdeklődők számára a magyar kultúrtörténetet, nem a megszokott képeken, iskolai tankönyvekből ismert ábrákon, grafikákon-festményeken keresztül.”
A finn ex librisekről
A Finn Ex Libris Egyesület (Suomen Exlibrisyhdistys) 1946-os alapítása óta törekszik arra, hogy az összes tudomására jutott ex librist nyilvántartásba vegye. A könyvtulajdonosi bejegyzések egyben a finn személyi, kulturális és művészettörténet részének is tekinthetők. Eredetileg a tulajdonos nevét általában nem tüntették fel az ex libriseken, és nem volt rajtuk az "ex libris" felirat sem. A tulajdonos azonosítása más módon történt, például a heraldikai ex-librisekben a családi címer utalt a tulajdonos származására.
Finnország legkorábbi supralibrosai (a könyv fedőlapjára nyomtatott címer vagy monogram) a 16. századból származnak, közülük a leghíresebb Mikael Agricola (1510-1557) dombornyomott könyvborítója. Finnországban azonban jóval kevesebb, a XX. század előtt elkészült ex-libris maradt fenn, mint pl. a szomszédos Svédországban, Oroszországban és Észtországban – összesen alig száz példányról tudunk, melyek közül szinte mindegyik a Turkui Akadémia könyvtárából származik. A várost 1827-ben pusztító tűzvészt azonban csak az éppen akkor Turkun kívülre kikölcsönzött példányok vészelték át. Az exlibris csak az 1890-es években vált népszerűvé Finnországban.
Az első "igazi" exlibrisek azok a könyvtulajdonosi bejegyzések voltak, amelyeket Akseli Gallén készített feleségének, Marynek és saját magának 1896-ban. A bejegyzésen az "Ex libris" felirat és a tulajdonosok teljes neve is szerepelt, ráadásul szórendileg a latin nyelvtan szabályainak is megfeleltek: “ex libris”, ezt követte a tulajdonosok neve.
(Forrás: Suomen Exlibrisyhdistys és Exlibris Aboensis)