Györkös Mányi Albert Kalevala témájú festményei a Liszt Intézetben

Györkös Mányi Albert Kalevala témájú festményei a Liszt Intézetben 2023.5.22-6.2.

Györkös Mányi Albert erdélyi magyar festő 13 képből álló Kalevala-sorozatát áprilisban Kuhmoban láthatta a közönség. A kiállítás megint két hétig a helsinki Liszt Intézetben is megtekinthető, a közönség kérésére. A képek elsőként 1985-ben kerültek kiállításra, és abban az évben festő munkáit a helsinki Kalevala Társaság emlékéremmel ismerte el. 

A kiállítás a Helsinki Magyar Kulturális Központ, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Györkös Mányi Albert Emlékház együttműködésével valósul meg.

Egyidejűleg megtekinthető galériánkban Malasits Zsolt festőművész és Lipovics János keramikus, szobrász Művész barátok c. tárlata.

GYÖRKÖS MÁNYI Albert festőművész

Életrajza

Györkös Mányi Albert 1922-ben született a Kolozs megyei Tordaszentlászlón. Édesapja földműveléssel foglalkozott, édesanyja szép kalotaszegi varrottasairól és csipkehorgolásáról volt híres. 1934-ben meghal édesapja, és ettől kezdve édesanyja a nagymama segítségével neveli nehéz körülmények között három fiúgyermekét. Albert gyermekkora meghatározó alapélménye lesz későbbi festményeinek, a fiatalkorára való emlékezései, rövid mese jellegű írásai kiegészítik, érthetőbbé teszik műveit. 1948-tól a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet zenei fakultásán tanul. 1954-ben államvizsgázik, majd a zeneművészeti líceum klarinéttanára lesz. 1962-ben feleségül veszi Jakab Ilona festőművésznőt, felébred vonzalma a festészet iránt, s ezután teljes energiáját a festészet tanulmányozásába fekteti. Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában folytatott festészeti tanulmányokat. 1963-ban állít ki először és ettől fogva rendszeresen szerepel megyei, országos és külföldi képzőművészeti tárlatokon. 28 csoportos kiállításon vett részt, valamint 18 egyéni kiállítása volt Romániában és külföldön. 1982-ben felvették a romániai Képzőművészeti Alap tagjai közé. 1993-ban, három évvel felesége halálát követően, betegségtől gyötörten és az elmagányosodástól félve, saját kezével véget vet életének.

Festői munkássága

Györkös Mányi Albert festményei sajátos álomképek, művei a falusi tájat és életidilljét, alapvető emberi értékeit egyéni festői eszköztárral idézik meg. A mindennapi falusi élet alakjaira, motívumaira építkező varázslatos, álomszerű mesevilág tárul elénk.

Képeinek visszatérő állatmotívumai, emberalakjai és az általa megfestett hangszerek mind egy idő nélküli világot, a kalotaszegi életet, a festő gyermekkorát tárják elénk átszűrve Györkös Mányi Albert sajátos, egyedi művészi közlésmódján.

Murádin Jenő művészettörténész a következőképpen jellemzi Györkös Mányi Albert munkásságát: "Az erdélyi naiv művészetnek határokon túl is jelentős sikereket aratott alkotójává lett. Élményanyagát kalotaszeg-peremi szülőfaluja és általában az erdélyi falu rendtartó világából, gyermekkora élményeiből merítette. Festményeit a perspektíva törvényeivel nem számoló naiv elrajzolások, s ugyanakkor az erőteljes, kifejező színvilág és egyszerűsítés jellemzi."

Kalevala témájú festményei

1985-ben a Bölcsészkar galériájában, illetve az akkori 3-as Számú – ma Báthory István – Líceumban állították ki először a sorozatot, amely eredetileg tizenöt képből állt. Feltételezhető, hogy a két hiányzó festményt a művész ajándékozta el. Ugyanezen évben a helsinki Kalevala Társaság emlékéremmel jutalmazta Györkös Mányit a Kalevala-festményeiért.

A Kalevalához kapcsolódó sorozat nagyon fontos periódus Györkös Mányi festészetében. Addig ugyanis nagyrészt ugyanazok a motívumok szerepeltek alkotásain, például a tordaszentlászlói táj, vagy zenei effektusok képi megjelenítése. Ezeket kiegészíti néhány Marc Chagall ihlette elem – Györkös rajongott az orosz festő műveiért, ezek hangulata köszön vissza több alkotásában is. A képek korábban nem voltak láthatók Finnországban.

Györkös Mányi Albert emlékháza

Györkös Mányi Albert Kolozsvár szívében elhelyezkedő műteremlakását, vagyonával együtt, végrendeletileg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre (EMKE) hagyta, azzal a céllal, hogy az EMKE képeit kiállítsa, emlékházat rendezzen be, létrehozza a Györkös Mányi Albert Alapítványt és biztosítsa a hagyaték szakszerű kezelését, bekapcsolását a szellemi körforgásba. A hagyaték 250 Györkös Mányi-festményt és -grafikát, számos fadúcot, több Jakab Ilona-festményt és -grafikát, muzeális értékű kalotaszegi és mezőségi bútorokat, kerámiát, szőtteseket, számos könyvet és magántárgyat foglal magába. Az Emlékházat 1994 augusztusában avatták fel, amely attól kezdve rangos kiállítások, koncertek, ismeretterjesztő előadások, könyv- és folyóirat bemutatók, író-olvasó találkozók, kerekasztal beszélgetések, helytörténeti, honismereti, néprajzi, egészségügyi, tudományos, szakmai tanácskozások, szociológiai estek, mesterkurzusok, gyermekprogramok, borkóstolók, klubtevékenységek színhelye, ahol folyamatosan teret kapnak úgy a pályájuk kezdetén álló, mint a már világszerte elismert zene- és képzőművészek, írók, költők, tudósok, más területen tevékenykedő szakemberek.

Az Emlékházról részletesebben, magyar nyelven annak honlapján olvashat: https://www.emke.ro/node/11