Galambosi előadása 02.05.

Dátum:  február 5.
Időpont: 16:00
Helyszín:  Magyar Kulturális és Tudományos Központ
Kaisaniemenkatu 10, Helsinki

Galambosi előadása 02.05.

Finnországban élő magyar kutatók előadás-sorozata az MKTK-ban

Február 5-én 18 órai kezdettel folytatódik a Magyar Kulturális és Tudományos Központban tavaly kezdődött előadás-sorozat, melynek keretében a Finnországban élő magyar kutatók és egyetemei oktatók munkáját ismerheti meg a hallgatóság. Ez alkalommal Galambosi Bertalan kertészmérnök, tudományos főmunkatárs tart előadást „Magyarok a finn mezőgazdaságban” címmel.

A finn-magyar kapcsolatokat hagyományosan sokrétű kulturális együttműködés jellemzi; a mezőgazdaság szerepe főleg az ismert magyar mezőgazdasági termékek (bor, gyümölcs, fűszerek, kolbászfélék) forgalmazását jelentette. A Finnországban élő magyarok között volt/van néhány szakember, akik a finn mezőgazdaságban dolgoztak.

Pándy Pál (1905-1986) (Paavo von Pandy) elsősorban a lappföldi turizmus elősegítésén munkálkodott. Több ezer ismeretterjesztő előadást tartott Közép-Európában Lappföld természeti szépségeiről, nyáron pedig szafarikat szervezett. Kertészeti érdeklődése révén Európa legészakibb zöldség- és rózsakertjét hozta létre az Inari-tó partján. Inari piacán ő volt az első saját terményeit árusító zöldséges.

Bíró István (1929- ) gyerekkora óta Finnországról álmodozott. Az 1956-os forradalmat követően először Helsinkiben élt, majd 1962-től nyugdíjba vonulásáig (1992) a lappföldi fiatalok és gazdák ezreit tanította a Kittiläi Mezőgazdasági Szakiskola tanáraként, később rektoraként. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett ismereteit a szélsőséges északi viszonyokra alkalmazta: ennek eredményeként nőtt duplájára a tejhozam, terjedtek el a modern takarmánytermesztési módszerek és újult meg a burgonyatermesztés. Az iskolában építették az első fóliasátrat, és Bíró István nevéhez fűződik a paradicsomtermesztés lappföldi bevezetése is.

Galambosi Bertalan (1946-) a Helsinki Egyetemnek 1984-88 között Puumalában megvalósított fejlesztési projektjébe kapott meghívást. Nyugdíjba vonulásáig (2011) a Mezőgazdasági Kutatóközpont (MTT) mikkeli állomásán vizsgálta a melegigényes gyógy- és fűszernövények északi termesztési lehetőségeit (oregánó, izsóp, majoránna). A kutatás a későbbiekben a hidegtűrő gyógynövények termesztésére tevődött át (rózsagyökér, csalán, bőrlevél stb.). A tapasztalatokat és eredményeket számos előadásban és szakcikkben ismertette. Napjainkban a fogyasztók elsősorban az egész évben kapható cserepes fűszernövényeket kedvelik, amelyeket modern üvegházi technikával termesztenek kb. évi 20 milliós mennyiségben.