A világ 24 országában működő 26 külföldi magyar kulturális intézet megkülönböztetett szerepet játszik a magyar kultúra, oktatás és tudomány kimagasló teljesítményeinek nemzetközi megismertetésében, a tudatos, értékorientált Magyarország-kép építésében.
Az intézeti hálózat arra törekszik, hogy kulturális értékeinket nemzetközi szinten megismertesse, a magyarság jó hírét eljuttassa a nemzetek közösségébe, valamint a határon inneni és túli magyarság kulturális kapcsolatait ápolja és építse.
A római Collegium Hungaricumnak helyet adó Falconieri-palota loggiája. A balusztrád korlátján négy-négy Janus-Jana szobor áll, a loggia tetőteraszáról teljes körpanoráma nyílik.
Az intézetek alaptevékenysége:
Az alapfeladatok ellátása mellett az egyes intézetek feladatkörében, szolgáltatásaiban és eszköztárában lehetnek eltérések. Az ún. Collegium Hungaricumok tevékenységében például a mai napig kiemelt szerepe van az oktatás- és tudományszervezésnek. Az intézetek egy része könyvtárat működtet, mások magyar nyelvoktatási központot vagy galériát tartanak fenn.
2014-ben a magyar külpolitika szervezeti keretének újragondolása nyomán a teljes külügyi-külgazdasági-kulturális diplomáciai eszközállomány a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került. Az átalakítások rendkívül fontos részét képezte a kulturális diplomáciai terület irányításának, majd intézményrendszerének integrálása. 2016 óta a kulturális intézetek a magyar külképviseleti hálózat részeként, szakmai önállóságukat megőrizve működnek, és – a Collegium Hungaricumként működő intézetek kivételével – 2021. szeptember 1. óta viselik Liszt Ferenc nevét.
A tokiói Magyar Kulturális Intézet kiállító- és rendezvényterme, amelynek látványos eleme a hagyományos magyar csipkemotívumokat idéző mennyezet. (Ficzere Anett Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész munkája)
