Tavaszi zsongás Ljubljanában

Hosszú előkészületek után megújult külsővel nyitotta meg újra kapuit a Ljubljanai Liszt Intézet galériája. Az Intézet aktívan közreműködött a Miskolci Nemzeti Színház ljubljanai vendégszereplésében, valamint plakátkiállításon mutatta be a Magyar Nemzeti Múzeum legértékesebb kincseit. Március 19-én a közönség megismerhette Dr. Ferenczi Sándor híres *Klinikai naplójának* szlovén fordítását, és levetítésre került Szimler Bálint *Fekete pont* című filmje is. A változatos kulturális programok nagy érdeklődést keltettek, és számos szlovén látogatót vonzottak, akik a magyar kultúra iránt érdeklődnek.

Sok év előkészület után március 5-én megújult külsővel nyitotta meg újra kapuit a Ljubljanai Liszt Intézet galériája a Szentgotthárdi Nemzetközi Művésztelep Rábavidék – Képzelet és Valóság című kiállításával. A tárlatot Csaba Gábor, kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár valamint Anžej Frangeš, a Szlovén Köztársaság Külügyi és Európai-ügyi Minisztériuma Európai Ügyek Igazgatóságának főigazgatója avatta fel. A tárlaton Csuta György (HU), Kovács Ferenc (HU), Papp Hajnal (HU), Vanyúr István (HU), Pálcsa Anna Laura (HU), Fodor-Lengyel Zoltán (HU/ES), Göntér Endre (SLO), Király Ferenc (SLO), Darja Štefančič (SLO), Robert Jurak (SLO), Nedim Hadži Ahmetović Mafa (SRB), Francesca Brivio (IT) munkái láthatóak, melyeket Pavel Toplak művészettörténész, kurátor foglalt kiállítási keretbe. Az eseményen Kvanka Zoltán, a Szlovén Filharmónia állandó tagja előadásában Bartók Béla művei csendültek fel, majd a vendégek Rába-vidéki finomságokat kóstolhattak a Magyarországi Szlovének Szövetsége jóvoltából.

Március 7-én a Miskolci Nemzeti Színház előadásában Henrik Ibsen: A vadkacsa című színművét játszották az SNG Drama színpadán. A színdarabot Kúnos László magyar fordításában Rusznyák Gábor rendező alkalmazta színpadra. A teltházas előadást magyar nyelven, szlovén felirattal tekinthették meg az érdeklődők. Az előadás után a Ljubljanai Liszt Intézet vendégül is látta a színház közönségét és a művészeket egy koccintásra.

Március 17-én „A Magyar Nemzeti Múzeum legféltettebb kincsei” címmel nyílt plakátkiállítás a Szlovén Nemzeti Múzeumban. A tárlatot a ’Muzeoforum’ programsorozat keretében mutatták be, amely által a Szlovén Múzeumok Szövetségének tagjai megismerhetik a magyar muzeológia sajátosságait is. A magyar fókuszú eseményen dr. Müllerné Lovas Krisztina, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője és Havasi Bálint a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója mutatta be intézményük munkáját. A rendezvény remek lehetőséget nyújtott arra is, hogy a két magyar múzeum kapcsolatokat építsen szlovén intézményekkel és később ebből szakmai együttműködések születhessenek.

Március 19-én mutatták be Dr. Ferenczi Sándor Klinikai napló (1932) című fordításkötetét a Ljubljanai Liszt Intézetben. A mű mély betekintést nyújt az író személyes és szakmai életének összefonódásába. A Klinikai napló a klasszikus pszichoanalitikus távolságtartás kritikáját is magában foglalja, és nagyobb nyitottságot szorgalmaz a terápiás folyamatban, miközben Ferenczi Freudhoz fűződő személyes élményeit is feltárja. A könyvet Pap Zoltán, pszichoanalitikus terapeuta, valamint Miran Možina, a Klinikai napló előszavának szerzője és a kiadó szerkesztője mutatta be a ljubljanai közönségnek.

Március 20-án levetítették Szimler Bálint Fekete pont című filmjét az izolai Odeon moziban, amely 2024-ben elnyerte a 35. Ljubljanai Nemzetközi Filmfesztivál (LIFFE) fődíját. Az alkotás különböző oktatási rendszereket, valamint azok következményeit vizsgálja a diákok és a tanárok szemszögéből.