Sokszínű téli kulturális programsorozat Prágában

A Prágai Liszt Intézet sokszínű kulturális programsorozattal várta a magyar kultúra iránt érdeklődőket a cseh fővárosban. Magyar művésztelepeket bemutató sorozatuk részeként ezúttal a Szolnoki Művésztelep nyithatta meg kiállítását az intézetben. A nagy sikerű esemény méltó folytatása a most frissen nyílt Edőcs Márta tárlat is, mely a többszörösen díjazott magyar üveg- és ékszertervező művész munkáiba enged betekintést. Az intézet az irodalom vizeire is elkalauzolta a látogatókat: a Költészet Napja Fesztivál keretében magyar-cseh költészeti estet szerveztek, melynek idei vendégei Vajna Ádám magyar és Petr Ligocký cseh költő voltak. A Magyar Filmek Szemléjén 11 friss, magyar alkotást vetítettek le eredeti hangzásban, cseh felirattal. A népszerű sorozaton vendégül látták Hajdú Szabolcs filmrendezőt is. Adventi koncertjükön Pusker Júlia hegedűművész és Palojtay János zongoraművész lépett fel, hatalmas sikert aratva. Bemutatták a Narcissus című táncmonodrámát is, amelyet várakozáson felüli érdeklődés övezett.

2025. december 8-ig volt látogatható a Szolnoki Művészetelep Continuum VII. / A középpontból című kiállítása a Prágai Liszt Intézetben. A művésztelep a bentlakó művészeik válogatását hozta el a cseh közönség számára, melynek révén a technikai, stílusbeli sokszínűséget, és a művészek széles életkori megoszlását is bemutatták, hiszen például Fazekas Magdolna, Munkácsy-díjas festőművész, már 1958 óta tagja a Szolnoki Művésztelepnek, aki azóta is a telepen él. A kiállítást Kassai Hajnal, a Prágai Liszt Intézet igazgatónője, valamint Verebes György festőművész és a művésztelep művészeti vezetője nyitották meg. Elhangzott, hogy az intézet számára nagyon fontos állomás ez a kiállítás abban a sorozatban, mely során a magyarországi művésztelepeket mutatják be Csehországban. A szolnoki így a harmadik ilyen kiállító a Prágai Liszt Intézet galériájában a szentendrei és gödöllői művésztelepek után. Verebes György elmondta, hogy a Szolnoki Művésztelep jelenleg Magyarország legrégebben működő művésztelepe, melynek aktív kulturális élete Szolnokot az ország jelentős művészeti központjává emelte. A tárlaton Fazekas Magdolna, Georgius Soosur, Király György, Debreceni Fanni, Révi Norbert, Kecső Endre, Tóth Xénia, Szabó György, Pogány Gábor Benő, Baráth Fábián, Posta Máté és Verebes György alkotásai láthatóak. A nemrég zárt nagy volumenű kiállítást váltotta a többszörösen díjazott magyar üveg- és ékszertervező művész, Edőcs Márta tárlata, amely december 11-én nyílt meg. Edőcs Márta minimalista üvegtárgyakat, fali paneleket és ékszereket tervez és készít saját műhelyében. Művei gondolatok, emlékek vizuális lenyomatai, gyakran foglalkozik társadalmi témákkal. Jellemzőek a művészre a matt felületek, az opálos és átlátszó részek váltakozása és kontrasztja, melyek a fényviszonyoktól függően más-más hatást keltenek. Ez az általa alkalmazott technika kísérletezés eredménye, ő maga „CELLelement”-nek nevezte el. Ékszerei, melyeknél az üveg ezüsttel egészül ki – a hordható kommunikáció sajátos formái. Egyedi, autonóm alkotásai mellett időről időre kisebb ékszer kollekciókat kollekciókat is tervez, nemcsak üvegből vagy ékszerekből, hanem a női divatipar szereplőinek is. A megnyitón és a kiállítás ideje alatt a látogatóknak lehetőségük van ékszereket vásárolni. A kiállítás 2026. január 30-ig látogatható.

A Költészet Napja Fesztivál (Den poezie) keretében immár hagyományosan megvalósuló magyar-cseh költészeti est idei vendégei Vajna Ádám magyar és Petr Ligocký cseh költő voltak. Verseik magyar nyelven, valamint Robert Svoboda fordításában csehül is elhangzottak. Zenei közreműködő Tomáš Braun volt. Vajna Ádám költő, szerkesztő, műfordító. Első verseskötete Oda címmel 2018-ban, második verseskötete Egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? címmel 2022-ben jelent meg. A Makói Medáliák Debüt-díj 2019-es, a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíj 2022-es díjazottja. Műfordítóként elsősorban norvégból, dánból, valamint angolból dolgozik. Petr Ligocký költő, polonista és a Protimluv kiadó szerkesztője. Verseit és írásait hazai és külföldi folyóiratokban is publikálja. Több antológiában szerepelt, számos verseskötete jelent meg. Kortárs lengyel költészet fordításával is foglalkozik. A rendezvény magyar-cseh szinkrontolmácsolással zajlott.

November 20-23. között szervezte meg a Prágai Liszt Intézet a Magyar Filmek Szemléjét, amelynek keretében a magyar filmtermés legjavát láthatták az érdeklődők eredeti hangzásban, cseh felirattal. Az esemény kezdetén Táňa Notinová – az intézetet és a magyar kultúrát 40 éve szolgáló kolléga – ünnepélyes keretek között vette át a rangos Pro Cultura Hungarica díjat, amely a magyar kultúra külföldi megismertetésében és terjesztésében végzett kiemelkedő munkásságának méltó elismerése. A díjat dr. Baranyi András nagykövet úr adta át, miután személyes hangvételű köszöntőt mondott. A magyar filmszemlén levetítették A báró hazatér, Egy százalék indián, És mi van Tomival?, Emma és a halálfejes lepke, Fekete Pont, Magasmentés, Véletlenül írtam egy könyvet, Sünvadászat és a Kálmán nap című filmeket is, ez utóbbi után beszélgetésre is sor került Hajdú Szabolcs rendezővel. A beszélgetést kiemelkedő érdeklődés övezte. Levetítették még a Kék pelikán című alkotást és a Liliomfit, valamint a Hunyadi című sorozat első két részét is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) való együttműködésnek köszönhetően, minden film előtt a MOME hallgatók friss diplomafilmjeiből láthattak a nézők egy-egy alkotást.

A Prágai Liszt Intézet és a Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamara közösen rendezte meg az idei, éves adventi koncertet Prágában. Ebből az alkalomból Pusker Júlia hegedűművész, és Palojtay János zongoraművész léptek fel. A koncerten közös repertoárjukból hallhattak válogatást az érdeklődők. Felcsendült többek között Schubert: A-dúr szonátája, Dvorak: G-dúr szonatinája, valamint Bartók Béla: Román népi táncok című műve is. A fellépés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

A Narcissus című táncmonodrámát is megtekinthették az érdeklődők Prágában. A darabot a Nárcisz és Echo időtlen mítosza inspirálta. Az előadás mélyen alámerült az emberi psziché belső tükörlabirintusába, költői árnyalatokkal tárta fel a nárcizmus összetett dinamikáit. A koreográfia tarot archetípusokra építve világította meg az önismeretért, átalakulásért és a nárcisztikus összefonódás varázsától való megszabadulásért folytatott küzdelmet. Az előadó, Simon István szoros együttműködésben dolgozott a neves koreográfussal és rendezővel, Bozsik Yvette-tel. Kiterjedt improvizációs próbák során olyan koreográfiát hoztak létre, amely ötvözte a nyugat-európai improvizációs technikákat Bozsik jellegzetes, erőteljes mozgásnyelvével.